A pénzmosás felismerése, de már az arra utaló tény, adat vagy információ felfedezése is komoly odafigyelést követel meg a szolgáltatótól. A Pmt. logikája szerint – annak érdekében, hogy a könyvelők, adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők [a továbbiakban a Pmt. terminológiáját használva: szolgáltatók] erre képesek legyenek – az ügyfeleiket az üzleti kapcsolat teljes folyamata alatt ún. kockázatkezelési alapon figyelemmel kell kísérniük és különböző kockázati osztályokba kell besorolniuk.
A szolgáltatók szakmai tevékenysége mellett a Pmt. további komoly (és időigényes) feladatokat ró a szolgáltatókra. Ez gyakorlatilag egy cselekvéssorozat, amelynek vannak alkalmankénti, ismétlődő és folyamatos elemei. A feladatok:
- Ügyfél-átvilágítás
- Kockázatkezelés – most ezzel foglalkozunk részletesebben.
- Bejelentési kötelezettség
- Belső ellenőrző és információs rendszer, képzési program
- Belső szabályozás
A szolgáltató köteles saját működésének feltételeit és a jogszabályi hátteret figyelembe vevő belső szabályzatot készíteni. Ennek része annak a belső eljárásrendnek a rögzítése, amely alapján képes lesz az ügyfeleivel kapcsolatosan felmerülő (természetesen a Pmt. szerinti) kockázatokat kezelni és csökkenteni.
A kockázatértékelési eljárásokat is tartalmazó saját szabályzat kialakításánál az alábbi (jog)forrásokat kell figyelembe venni:
- 2017. évi LIII. törvény (Pmt.) és 2017. évi LII. törvény (Kit.)
- 21/2017. (VIII.3.) NGM rendelet
- a könyvelők, adószakértők, okleveles adószakértők és adótanácsadók felett a felügyeleti szervként működő Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítás Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda [NAV-PEI] által a szolgáltatók részére kiadott típusszabályzat;
- a szolgáltató saját működési mechanizmusa (Pl. működési feltételek, nyújtott szolgáltatások köre).
A szolgáltató köteles belső, a jogszabályi háttér előírásait és a saját vállalkozásának a sajátosságait is figyelembe vevő kockázatértékelést
- készíteni és azt írásban rögzíteni,
- naprakészen tartani és az
- illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátani az engedélyezés, illetve az ellenőrzés során.
(A jogszabályi háttér szerint a belső kockázatértékelés elkészítése mellőzhető lenne, ha a felügyeletet ellátó szerv a szolgáltató részére rendelkezésre bocsátott útmutatóban ezt a lehetőséget biztosítja. Ez a lehetőség azonban sem a könyvviteli szolgáltatás, sem az adószakértői, okleveles adószakértői és adótanácsadói tevékenységek esetén nem áll fenn.)
Az ügyfeleket 3 kockázati osztályba kell besorolni. Ezek a kockázati szintek:
- alacsony;
- átlagos (közepes);
- magas.
A besoroláshoz segítséget ad a Pmt., illetve a belső szabályzat tartalmi elemeiről szóló 21/2017. (VIII. 3.) NGM rendelet, amely alapján a besorolásnál három külön aspektus figyelembevételét írja elő. Ezek:
- ügyfélkockázati tényezők;
- termékhez, szolgáltatáshoz, ügylethez vagy szolgáltatási csatornához kapcsolódó kockázati tényezők;
- földrajzi kockázati tényezők.
A besorolásnál fontos a kockázati szintek egymáshoz való viszonyára figyelni!
A fenti kormányrendelet felsorolja az alacsonyabb kockázatra vonatkozó tényezőket. Tehát csak ezek fennállása esetén lehet az ügyfelet az alacsony kockázatba besorolni!