Az Mt. 229. § (1) szerint a tanulmányi szerződésben a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a munkavállaló pedig arra kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja és a képzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos időn – de legfeljebb öt éven – keresztül munkaviszonyát felmondással nem szünteti meg.
Könyvelők Lapja (folyóirat), időszakos szerző
Munka Törvénykönyve 2016 (szakkönyv), társszerző
Előadó (Munkaügy, Munkajog, Munka Törvénykönyve, Közalkalmazotti jogállás)
Melyek a felek kötelezettségei?
Az Mt. 229. §-a az Indokolás szerint csak a munkáltató és a vele munkaviszonyban álló munkavállaló tanulmányi szerződésére terjed ki. Ugyanakkor a felek közötti munkajogviszony megszűnése nem eredményezi automatikusan a tanulmányi szerződés megszűnését [BH2000. 176.]. A 229. § (3) bekezdése szerinti alaki érvényességi szabály, hogy a tanulmányi szerződést írásba kell foglalni. A 229. § (4) bekezdés alapján a munkáltató személyében bekövetkező változás esetén a tanulmányi szerződésből származó jogok és kötelezettségek az átvevő munkáltatóra átszállnak. A 229. § (1) bekezdése szerint a tanulmányi szerződésben
- a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt,
- a munkavállaló pedig arra kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja és a képzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos időn – de legfeljebb öt éven – keresztül munkaviszonyát felmondással nem szünteti meg.
Az arányossági szabály megsértése a szerződés részleges érvénytelenség jogkövetkezményét vonja maga után. Ennek megfelelően a 29. § (3) bekezdés alkalmazásával a bíróságnak módja van vagy az arányosság helyreállítására (az aránytalanság kiküszöbölésére), vagy a megállapodás (egésze) érvénytelenségének megállapítására – figyelemmel a munkáltató által nyújtott támogatásra és a munkavállalót terhelő munkaviszony-fenntartási kötelezettség időtartamára.
A felek a törvényi feltételektől eltérve, akár a munkáltató, akár a munkavállaló javára is megállapodhatnak. Az 1/2019. (V.20.) KMK vélemény szerint a fentiek alapján érvényes azon szerződéses kikötés, amely szerint a munkáltatónál eltöltendő időbe nem számít bele a keresőképtelenség és a munkaviszony szünetelésének azon időtartama, amelyre a munkavállalót nem illeti meg szabadság. (Szerzői megjegyzés: mindez a munkaadó tekintetében felettébb logikus kikötés, hiszen a munkavállaló éppen a tanulmányi szerződéssel megszerzett többlettudását nem hasznosíthatja – munkavégzés hiányában – az említett időtartamok alatt.)
Az 1/2019. (V.20.) KMK vélemény szerint a tanulmányi szerződésnek a szerződő felek olyan egybehangzó, befolyásmentes, kifejezett akaratnyilatkozatát kell tartalmaznia, amely a szerződési cél elérésére irányul. A munkáltató szerződési akarata, hogy a tanulmányok ideje alatt támogatást biztosít, míg a vele szerződő fél a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja, illetőleg a képzettség megszerzése után meghatározott ideig a munkáltatónál munkaviszonyban marad. Ezért nem vehető figyelembe a munkáltatónál letöltendő időszak számításánál a tanulmányi szerződés megkötésétől a tanulmányok befejezéséig terjedő időszak, minthogy a munkavállaló a tanulmányi szerződést azzal teljesíti, hogy tanulmányait határidőre befejezi, és az így megszerzett tudását, szakértelmét a munkáltató érdekében hasznosítja.
Mit szoktak a tanulmányi szerződésben kikötni?
A gyakorlat szerint a támogatás általában a képzési költségeket (tandíj, tankönyv, vizsgadíj), az oktatási intézménybe történő utazás, szállás költségeit foglalja magába, de idetartozik a képzésen való jelenlét, a tanulmányi szabadság (fizetett szabadság), valamint a vizsga miatt kiesett időre járó juttatások összege is. A tanulmányi szerződésben előírható, hogy a munkavállaló a képzési követelményeket legalább milyen eredménnyel köteles teljesíteni (pl. tanulmányi átlag megjelölése).
Mely esetben nem köthető tanulmányi szerződés?
A 229. § (2) bekezdése szerint nem köthető tanulmányi szerződés a munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján járó kedvezmények biztosítására, továbbá, ha a tanulmányok elvégzésére a munkáltató kötelezte a munkavállalót. Ez utóbbi esetben a munkáltató téríti meg a képzéssel kapcsolatos valamennyi költséget, a tandíjat, vizsgadíjat, könyveket, utazási, illetve szállásköltséget, a tanulmányokon való részvételre és a vizsgák előtti felkészülési időre járó munkaidő kedvezmény időtartamára a munkaszerződés szerinti egyébként járó díjazást. Nem köthető továbbá tanulmányi szerződés azoknak a kedvezményeknek a biztosítására sem, amelyeket munkaviszonyra vonatkozó szabály (jogszabály, kollektív szerződés) alapján köteles a munkáltató a meghatározott tanulmányt folytató munkavállalónak biztosítani. Ha a tanulmányi szerződés megkötése a tiltás ellenére létrejött, akkor e szerződés érvénytelennek minősül.
Az ítélkezési gyakorlat szerint nem köthető tanulmányi szerződés, ha a tanulmányok elvégzésére a munkáltató kötelezte a munkavállalót, ezért ha a szabályszerűen korábban megkötött tanulmányi szerződés hatálya alatt munkakör módosításra tekintettel a munkáltató ehhez a munkakörhöz ír elő felsőfokú iskolai végzettséget, a korábbi tanulmányi szerződés megszűnik. [EBH2013. M.13]
