Átalányadózás az szja-ban 1. – A választására jogosultak köre és a választás feltételei

Lepsényi Mária szja

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló törvény (Kata tv.) 2021. január 1-jén hatályba lépett új szabályai miatt sokan keresnek olyan megoldást, amellyel a 40 százalékos adó kikerülhető, amennyiben ugyanazon kifizetőtől 3 millió forintot meghaladó bevételt kap a katás vállalkozó.

Az Szja tv. idevágó rendelkezései szerint a jövedelmét átalányban az Szja tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó is megállapíthatja a vállalkozói jövedelem szerinti adózás helyett, ha megfelel a választásra jogosító feltételeknek. 

Az átalányadó választásának feltételei:

  • az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőző adóévben az egyéni vállalkozói bevétele a 15 millió forintot nem haladta meg, és
  • az egyéni vállalkozói bevétele az adóévben sem haladja meg a 15 millió forintot.

Kivétel: akinek az egyéni vállalkozói tevékenysége az adóév egészében kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet szerinti kiskereskedelmi tevékenység, mivel arra a 100 millió forintos bevételi határ vonatkozik.

Az átalányadózás előnyei:

  • Egyszerű a nyilvántartás – bevételi nyilvántartást kell vezetni.
  • Tevékenységtől függő, elismert költséghányadot kell alkalmazni.
  • Magasabb a bevételi határ, mint a katánál.

Az átalányadózás hátrányai:

  • Az átalányadózás időszaka alatt keletkezett veszteség elvész.
  • Vegyes tevékenység esetén alacsonyabb költséghányadot lehet alkalmazni.

Egyéni vállalkozói bevételnek az adóévben az Szja tv. rendelkezései szerint megszerzett vállalkozói bevétel minősül, ami azt jelenti, hogy a kata hatálya alatt megszerzett bevétel nagyságának nincs jelentősége az átalányadó választásakor.

A tevékenységét év közben kezdő, megszüntető vagy szüneteltető egyéni vállalkozó az átalányadózás választására jogosító bevételi értékhatárt a tevékenység folytatásának napjaival időarányosan veheti figyelembe.

Mivel év közben is ki lehet jönni a katából, és be lehet jelentkezni az átalányadó hatálya alá a feltételek megléte esetén, ezért mindkét adónemnél az időarányos bevételre kell figyelni.

Az az egyéni vállalkozó, aki az átalányadózását megszünteti, vagy arra való jogosultsága megszűnik, ismételten átalányadózást – feltéve, hogy annak egyéb feltételei fennállnak – csak akkor választhat, ha a megszűnés (megszüntetés) évét követően legalább 4 adóév eltelt.

Arra is vonatkozik a 4 éves szabály, aki a kata hatálya alól tér át, ha a kataalanyiság előtt átalányadózó volt.

Az átalányadózás kizárólag az egyéni vállalkozói tevékenység egészére választható. Ugyanaz a tevékenység egyéni vállalkozás keretén belül és azon kívül (pl. megbízás keretében) nem folytatható.

Az átalányadó választása és az eljárási szabályok

Minden tevékenységre választható, csak más a költséghányad, kiegészítő tevékenység esetén alacsonyabb.

Az átalányadó választásával kapcsolatos tudnivalók az Szja tv. 8. számú mellékletében találhatók.

Aki a katából jön ki, az év közben jelenti be a T101/E nyomtatványon, hogy a kataalanyiságát megszűnteti, és ezzel egyidejűleg az átalányadózást választja.

Az átalányadó választása/megszüntetése egyébként az szja-bevallásban történik. 

Az átalányadózónak, ha választását a következő évre is fenntartja, erről külön nyilatkoznia nem kell, mivel az visszavonásig érvényes. Amennyiben a következő évre ezt az adózási módot nem kívánja fenntartani, akkor erről nyilatkoznia kell az előző évre benyújtott szja-bevallásában. 

Az átalányadó-besorolást érintő tevékenység módosítását, kiegészítését a változásra okot adó első értékesítést megelőzően kell bejelenteni. Az átalányadózást kizáró körülményt az ennek keletkezését követő 15 napon belül kell bejelenteni, és a bejelentésben ezt a körülményt is meg kell jelölni.

Ha az átalányadózás a tárgyévben a törvényi feltételek hiánya miatt megszűnik, vagy az átalányadó-választás törvényi feltételeinek hiánya az átalányadózás választását követően jut a magánszemély tudomására, a magánszemély a megszűnésre okot adó körülmény bekövetkeztétől, vagy a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül köteles a tárgyévre vonatkozó nyilvántartásait az általános szabályok szerint elkészíteni. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozói személyi jövedelemadóra vonatkozó rendelkezések szerint adózik, azaz tételes költségelszámoló lesz.

Az átalányadózást választó magánszemély adóját az önadózás szabályai szerint állapítja meg. Az átalányadó-előleget a negyedévet követő hó 12. napjáig kell megfizetni.

Amennyiben az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozó a tevékenységének megszüntetését követően az adóévben azt újrakezdi, az egyéni vállalkozónak az adóév egészére nézve át kell térnie a vállalkozói jövedelem szerinti adózás alkalmazására. Ekkor át kell térnie a pénztárkönyv teljes és az egyébként szükséges részletező nyilvántartások vezetésére. A jogosultság megszűnésének időpontját megelőző időszakra vonatkozó költségadatokat elég a pénztárkönyvben, az abban foglalt részletezettség szerint, de tételenként egy összegben feltüntetnie.

Az átalányadózásra való jogosultság a határozat véglegessé válásának napjával megszűnik, ha az egyéni vállalkozó terhére a NAV számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért véglegesen mulasztási bírságot állapított meg.