Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (Evectv.) 2019. július 10-től egy új I/A. fejezettel egészült ki, „A gazdálkodó tevékenység egyszemélyes gazdasági társasági formában történő továbbfolytatása” címmel.

Az új szabályok jelentősége, hogy a korábbi „kétlépcsős” folyamat helyett (egyéni vállalkozás – egyéni cég – kft. alapítás) egyéni vállalkozás által közvetlenül egyszemélyes kft. alapítható. Ennek előnye, hogy az Evectv. 19/D. § (4) szerint az egyéni vállalkozó és a kft. között fennáll a jogelőd-jogutód viszony.

Hangsúlyozzuk ugyanakkor, hogy a közhiedelemmel ellentétben ez nem az átalakulási törvényben szabályozott átalakulási folyamat, hanem cégalapítás!

Az alapítás feltételei és a működésre vonatkozó szabályozások

• A kft. alapításában az egyéni vállalkozón kívül más személy nem vehet részt.
• Nem működhet előtársaságként.
• A kft. bejegyzésétől számított 5 évig az alapító egyéni vállalkozó magánszemély nem lehet korlátlanul felelős tag gazdasági társaságban, és nem folytathat egyéni vállalkozói tevékenységet.
• Ilyen korlátolt felelősségű társaság alapítását megelőzően az egyéni vállalkozó
• elvégzi az eszközök és kötelezettségek leltározását,
• meghatározza, hogy az egyéni vállalkozói minőségében szerzett, az egyéni vállalkozó adónyilvántartásában szereplő vagyontárgyak közül mely vagyontárgyak képezik az alapító egyéni vállalkozó vagyoni hozzájárulását, és mely eszközeit és kötelezettségeit adja át az alapítandó korlátolt felelősségű társaságnak,
• elkészíti a korlátolt felelősségű társaságnak a 22/A. § (4a) szerint összeállított nyitómérleg-tervezetét, valamint
• gondoskodik a foglalkoztatottakkal kapcsolatos munkáltatói intézkedések előkészítéséről, a korlátolt felelősségű társaságnál történő továbbfoglalkoztatásról szóló tájékoztatásról [Evectv. 19/D. § (1)].
• Az alapító egyéni vállalkozó a megszűnésekor nyilvántartott fejlesztési tartalékra köteles az alapítását követő nappal lekötött tartalékot képezni (számításba kell venni az egyéni vállalkozó megszűnéséig eltelt adóéveket).
• Az alapító egyéni vállalkozó által az Szja. előírása alapján érvényesített kisvállalkozói kedvezményekkel 7. § (1)/zs. ponttal kapcsolatban alkalmazni kell a Tao tv. szerinti 8. § (1) u) bekezdését (elszámolt összeg kétszeresét kell adóalap-növelőként elszámolni a figyelési időszak alatt meghatározott feltételek bekövetkezése esetén). Itt is számolni kell az egyéni vállalkozó megszűnéséig eltelt adóévekkel.
• Az alapító egyéni vállalkozó által az Szja. előírása alapján érvényesített foglalkoztatási kedvezményre a 8. § (1) v) és (6) pontban foglaltakat alkalmazni kell úgy, hogy az igénybe vett kedvezmény meghatározásánál az egyéni vállalkozó által érvényesített vállalkozói bevételcsökkentés összege számít.
• Az alapító egyéni vállalkozó által az Szja. előírása alapján érvényesített kisvállalkozói (kamat-) kedvezményre a 22/A. §-ban foglaltakat alkalmazza, tehát továbbvihető, de a „figyelési időszakba” beleszámít a megszűnéséig eltelt időszak is.
• Az egyéni vállalkozó által a személyi jövedelemadó hatálya alatt keletkezett, és még fel nem használt veszteséggel/annak arányos részével az egyszemélyes kft. is csökkentheti az adózás előtti eredményét a Tao tv. 17. § figyelembevételével.
• Az átvett veszteségre vonatkozó időbeli korlátot és a többségi befolyásszerzésre vonatkozó feltételeket is számításba kell venni a továbbvihetőség tekintetében.
• A fel nem használt veszteség arányosítandó, ha az alapító nyilvántartásában feltüntetett összes eszköz nem kerül a társaság tulajdonába.

Az arányosítás módja: Az alapítónál nyilvántartott elhatárolt veszteség összeg * az átadott eszközök/az összes eszköz értéke nyilvántartott értéken. Az arányszámot két tizedesre számítjuk.

A vonatkozó Tao tv. 16. § (16), (16a) és 17. § 2019. augusztus 23-től hatályos.

A 2020. évi adóváltozásokról az Adózás 2020 című kiadványunkban olvashat részletesen.