Jelen sorozatunkban az egyszerűsített végelszámolásra vonatkozó, a normál végelszámolástól eltérő szabályokból, előírásokból ismertetünk néhány fontosabbat.

Az eddigiekben nehéz feladatot jelentett a szakembereknek, illetve a végelszámolással érintett társaságoknak a végelszámolási eljárások adminisztratív lebonyolítása. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 2018. július 1-jétől hatályba lépő módosításának fő célja a végelszámolási költségek és az adminisztratív terhek csökkentése volt, ami főként a kötelező ügyvédi részvétel előírásának elhagyásában nyilvánult meg. Ezzel kapcsolatosan felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy a jogszabályok által előírt dokumentumok összeállítása továbbra is szakértő közreműködést igényel. Az ügyvédek kötelező közreműködésének kiiktatásával ezért várhatóan többletterhek hárulhatnak majd a könyvelőkre az eddigiekhez képest, hiszen az ügyfelek többnyire szeretnek az ő szakértelmükre hagyatkozni. Elfordulhat például, hogy a cégek nemcsak a számviteli kimutatások, hanem olyan dokumentumok (taggyűlési/közgyűlési határozatok, jegyzőkönyvek stb.) előkészítésében is a könyvelőjük támogatását kérik majd, amelyekhez eddig jogi képviselőt vettek igénybe. Az elsőre talán riasztóan ható feladatok elvégzésben az nyújthat segítséget, hogy a törvény kötelezően alkalmazandó mintanyomtatványok használatát írja elő, amelyek végigvezetik az irat készítőjét a megkívánt tartalmi elemeken. Mindazonáltal véleményünk szerint az eljárás szakszerű lebonyolításához, legalább tanácsadási jelleggel, továbbra is szükség lesz jogászi közreműködésre.

Változatlanul lényeges szabály, hogy 150 napon belül be kell fejezni az egyszerűsített végelszámolást. Ugyanakkor a törvény módosításával jelentősen kibővült az egyszerűsített végelszámolást választani jogosultak köre. Az új szabályozás szerint azt valamennyi, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 155. §-a szerinti könyvvizsgálatra nem kötelezett cég választhatja (tehát korlátolt felelősségű társaságok és részvénytársaságok is), ha a végelszámolása kezdő időpontjától számított 150 napon belül a végelszámolása befejeződik. (Emlékeztetőül, eddig csak a betéti társaság, a közkereseti társaság és az egyéni cég választhatta az egyszerűsített végelszámolást.)

Az egyszerűsített eljárás nem választható, illetve folytatható le, ha

• a végelszámoló vitatja valamely hitelező igényét;
• a cég ellen peres eljárás, végelszámolási kifogás van folyamatban;
• az eljárás befejezési határideje több, mint az indulást követő 150. nap, vagy ez az előírt terminus lejárt.

Amennyiben tehát a fenti körülmények bekövetkeznek és az egyszerűsített eljárást már beindították, át kell térni a normál végelszámolásra.