Az ÁFA 365 Klub előfizetés legnépszerűbb szolgáltatása az e-mailes és telefonos konzultációs lehetőség, hiszen itt a kérdezők egyéni válaszokat kapnak az őket foglalkoztató, aktuális problémájukra. Blogcikkünkben most ezekből a kérdés-válaszokból szemezgetünk.

Számlahelyesbítés vagy érvénytelenítés?

Kérdés: Számlakorrekció esetében mikor kell helyesbítést alkalmazni (egy bizonylattal korrigálni) és mikor kétbizonylatos érvénytelenítést? Például egy összegelütés esetén muszáj helyesbítő számlát kiállítani, vagy kétbizonylatosan számlahelyesbítés is történhet?

Válasz: Az áfatörvény nem tartalmaz kötelező előírást, hogy mikor kell, illetve mikor lehet kétbizonylatos (stornó + új számla) és mikor egybizonylatos (módosító számla, számlával egy tekintet alá eső okirat) számlahelyesbítést alkalmazni. Elvileg bármikor lehet bármelyiket alkalmazni, az a lényeg, hogy a helyesbítő számlák az eredeti számlával együtt helyesen tartalmazzák a gazdasági eseményt, és ha a helyesbítés eredményeképpen adókötelezettség eltérés keletkezik, azt az áfatörvény által előírt időpontban (csökkenés esetén a kibocsátó a 153/B. § szerinti időpontban) vegye figyelembe. Mivel a két számla együttesen minősül módosító számlának, a stornó és az új számlán is szerepeltetni kell az eredeti számla számára történő hivatkozást. (Az új számlán csak abban az esetben nem kell megjeleníteni az eredeti számla sorszámát, ha az eredeti számlát téves vevő felé állították ki, vagy az eredeti számla hibás voltát kiküldés előtt felfedezik, így nem kerül kiküldésre.)

Kétbizonylatos számlahelyesbítésnél fontos arra is figyelemmel lenni, hogy a stornó és az új számla együttes hatását kell figyelembe venni. Ez azt jelenti, hogy ha például ellenérték-csökkenés történik (például a 100 csökken 80-ra), és ezt egy stornó számlával és a csökkentett adatokat tartalmazóan egy új számlával kezeljük, akkor az helytelen eljárás, ha a stornó számla alapján a teljes korábbi ellenértéket (a 100-at) a korrekciós számla kibocsátásának időszakában vesszük figyelembe csökkentő tételként, míg a 80-at önellenőrzéssel visszatesszük fizetendőként az eredeti időszakra. A helyes eljárás az, hogy ilyenkor csak a két bizonylat együttes hatása, azaz a kettő különbözete, a 20 szerepel az áfabevallásban csökkentő tételként a korrekciós számla kibocsátásának áfabevallási időszakában. Ezért ha az adókötelezettség módosul a helyesbítés eredményeképpen, célszerűbb az egybizonylatos megoldást választani.

Az áfa arányosítása

Kérdés: Áfaarányosításkor (amikor TAM tevékenységet is végez az adóalany, azaz adólevonásra jogosító és nem jogosító tevékenységet is végez), ha személygépkocsi nyílt végű lízinget vesz igénybe az adózó, ahol az 50 százalékos diktált levonási tilalmat alkalmazza, akkor kell-e tovább arányosítani a fennmaradó 50 százalékot a TAM bevételek miatt, vagy sem? És ha tételesen el tudja különíteni, hogy a lízingelt járművet csak az adólevonásra jogosító tevékenységéhez használja, akkor hogy alakulna az adólevonás?

Válasz: Igen, tovább kell arányosítani a tárgyi mentes/adóköteles tevékenység között, mert az 50 százalékos diktált levonási hányad alkalmazása csak a tételes levonási tiltást oldja fel. Ha esetleg tudná tételesen igazolni, hogy kizárólag adóköteles tevékenységhez használja a járművet, tehát tárgyi mentes tevékenységét nem szolgálja (ami nem annyira életszerű), akkor nem kellene tovább arányosítani.

Importáfa

Kérdés: Áruátengedést követő ellenőrzés során többlet vámértéket és többlet importáfát állapított meg a vámhatóság 2025. júliusban egy eredetileg 2022-es vámeljárás tekintetében. Közvetett vámképviselő járt el az ügyben, így a fizetendő áfát a vámképviselőnek kell bevallania önadózás keretében. A módosítást nem az adózó, és nem is a vámképviselő kezdeményezte, a NAV hivatalból végezte el ellenőrzési eljárás keretében. Az eredeti 2022-es vámeljárásnál volt érvényes importáfa engedményezés, így az áfalevonást is a vámképviselő érvényesítette. A 2025. júliusi módosító vámhatározatot helyesen hogyan vallja be a vámképviselő? Az eddigi gyakorlat szerint a módosításokat a módosító határozat kelte szerinti áfabevallásba tette be a módosítási különbözet értékével a vámképviselő mind fizetendő, mind levonható oldalon. (Volt több ellenőrzés is az elmúlt években, nem kifogásolta a NAV ezt a gyakorlatot.) Azonban a 2025. márciustól életbe lépett új szigorítások kapcsán felmerült olyan eset, hogy jelenleg az adózó nem megbízható státuszú, és a partnerellenőrzés alapján adókockázat merül fel az esetében, tehát jelenleg nem lenne érvényes az áfalevonási jog engedményezés. Hogyan tudja a vámképviselő ezt a 2025. júliusi áfabevallásában helyesen bevallani? Vagy ezt az esetet helyesen az eredeti határozat időszakát érintő áfaönellenőrzés keretében kell és lehet csak bevallani? Amennyiben megbízható adózó az importőr, úgy a módosító határozatra vonatkozóan bevallhatja a fizetendő áfát és érvényesítheti az áfalevonási jogot a vámképviselő a 2025. júliusi áfabevallásban a korábbi engedményezés alapján? Vagy mindenképp a mostani bevallásban kell a fizetendő áfát bevallania a vámképviselőnek, a levonási jog pedig marad az importőrnél?

Válasz: Az Áfa tv. 64. § (2) bekezdése szerint ha az importált termék vámköteles (mint a jelen esetben), akkor a teljesítésre és a fizetendő adó megállapítására a vámbefizetésekre e vonatkozásban meghatározott jogi rendelkezéseket kell alkalmazni. A szerint pedig a többlet vám kivetésekor keletkezik annak erejéig a vámfizetési kötelezettség. Ennek eredményeképpen a többlet import áfát is a többletet kivető (nem az eredeti) vámhatározat kelte szerinti bevallásban kell figyelembe venni. Ugyanebben az időszakban keletkezik az importáfa önadózás keretében a levonási jog is az Áfa tv. 119. § (1) bekezdése szerint.

Azonban a közvetett vámjogi képviselő részére engedményezett levonási jogot érintő, 2025. március 1-jétől hatályos szigorítás hatályba léptető rendelkezése a következőképpen rendelkezik: „368. § E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi LV. törvénnyel megállapított 129. § (1) bekezdés c)–e) pontja, 129. § (1a)–(1d) bekezdése, (4)–(6) bekezdése, valamint az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi LV. törvénnyel módosított 129. § (2) bekezdése az ezen rendelkezések hatályba lépésének időpontjában érvényes, közvetett vámjogi képviselet ellátására vonatkozó szerződésekre és az azok alapján történt importálásokra is alkalmazandók. Ilyen esetben a 129. § (1) bekezdés e) pontja szerinti partnerellenőrzést első alkalommal annak a hónapnak az utolsó napjáig kell elvégezni, amelyben a hatályba lépést követően első alkalommal történik importálás.”

Tekintettel arra, hogy a hatályba léptető rendelkezés szerint a partnerellenőrzést a hatálybalépés időpontjában is fennálló szerződésekre is csak akkor kell elvégezni, ha a hatálybalépést, azaz március 1-jét követően történik az importálás, álláspontom szerint a leírt esetben még a régi szabály szerint kerülhet sor az adólevonási jog engedményezésére. Ennek az az oka, hogy ugyan a többlet kivetés már a hatálybalépést követően történt, az importálásra azt megelőzően került sor. Ennek eredményeképpen véleményem szerint az adó levonására annak ellenére is jogosult a képviselő, hogy a partner nem megbízható adózó.

Összefoglalva: álláspontom szerint a többlet áfát a többletet kivető határozat (tehát a mostani, módosító határozat) kelte szerinti bevallásban kell figyelembe venni mind fizetendő mind levonható adóként a képviselőnek, annak ellenére, hogy a jelenlegi szabály szerint nem megbízható adózó a partnere, tehát a mostani importálás esetén nem lenne lehetőség a levonási jog engedményezésére.

Alanyi adómentes külföldi értékesítése

Kérdés: Az alanyi áfamentesnél a 2025-től hatályos új szabályok szerint a külföldön teljesített termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások ellenértéke beleszámít-e a mentességre jogosító értékhatárba?

Válasz: Nem számít bele. Annak ellenére, hogy az Áfa tv. 188. § (3) bekezdésében már nincs külön kiemelve a külföldön teljesített termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások ellenértéke az alanyi mentes értékhatárból, azonban a 188. § (1) bekezdésének felvezető szövege alapján – miszerint csak az Áfa tv. 2. § a) pontja szerinti ügyleteket, azaz a belföldön teljesített termékértékesítéseket, szolgáltatásnyújtásokat kell eleve is beleszámítani az alanyi mentes értékhatárba – szükségtelen a külön kiemelés.

Cégautó és az áfa

Kérdés: Operatív lízing esetén a bérbeadó fizeti a cégautóadót. Ha ezt áthárítja a számlán, akkor ez áfa alapját képezi? További kérdés, hogy a továbbszámlázott bírság áfa körön kívüli tétel-e.

Válasz: Mivel a cégautó alanya az üzembentartó, ha ezt átterheli a járművet használóra, az használati ellenértéknek minősül, tehát adóköteles szolgáltatásnyújtás. A továbbterhelt bírságnál is hasonló a helyzet, mivel az üzembentartót terheli a bírság, ha azt átterheli a személygépkocsit nem(csak) hivatalos célra használóra, akkor az használati ellenértéknek, azaz szolgáltatásnyújtás ellenértékének minősül, tehát az ellenérték részeként adóköteles. Más lenne a helyzet gazdasági tevékenység céljára szolgáló tehergépkocsinál, ott ugyanis az üzembentartó nem nyújt szolgáltatást a gépkocsivezető részére, mert az a cég érdekében és nem saját célra használja, így az áfa körön kívüli tétel.

Önnek is lenne áfát érintő kérdése? Legyen az ÁFA 365 KLUB előfizetője, és tegye fel kérdéseit a képzés vezető oktatójának, Dr. Csátaljay Zsuzsannának ingyen. Részletek »