Eddig a sajtóban fel-felröppentek hírek és rémhírek arról, mely vállalkozásokat szeretné a NAV az elektronikus pénztárgépek által szolgáltatott adatokon keresztül is ellenőrizni. Most itt van a bővítés – számos kérdés merült fel, hogy egyes tevékenységek miért igen, mások pedig miért nem kerültek a NAV látókörébe.

Módosult a pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet, amely meghatározta, mely tevékenységet végző vállalkozásoknak kell a pénztárgépeiket online bekötni az NAV-hoz. A módosítást a 9/2016. (III. 25.) NGM rendelet tartalmazza.

A rendeletmódosítás szerint 2016. szeptember 30-tól kizárólag a NAV rendszeréhez online kapcsolódó pénztárgéppel tehetnek eleget nyugtaadási kötelezettségüknek az alábbi vállalkozások:

45.20     gépjármű-javítás, karbantartás
45.32     gépjárműalkatrész-kiskereskedelmi tevékenység
45.40     motorkerékpár, -alkatrész kereskedelmi, javítási tevékenység
86.10     fekvőbeteg-ellátási tevékenységből kizárólag a plasztikai sebészet
93.13     testedzési szolgáltatás
93.29     máshova nem sorolt egyéb szórakoztatási, szabadidős tevékenységből kizárólag a táncteremi, diszkó működtetési tevékenység
96.01     textil, szőrmemosási, tisztítási tevékenységből kizárólag minden fajta ruházat géppel, kézzel mosási és vegytisztítási, vasalási tevékenység
96.04     fizikai közérzetet javító szolgáltatás

A fenti új bekapcsolandó területeket érintően számtalan kérdés merült fel – s mind a gyakorlat oldaláról. Ezek közül néhány:

• Beletartoznak-e az autómentők, kiszálló autójavítók?
• Továbbra sem tisztázott: hol húzódik a plasztikai sebészet és a gyógyító sebészet közötti határvonal?
• Mennyire teszik lehetővé az orvosetikai, illetve a titoktartási szabályok a páciensek kezelési adatainak elemzését egy esetleges ellenőrzésnél, azaz, hogy egy ellenőr el tudja-e dönteni, hogy ott tényleg plasztikai sebészeti beavatkozás történt?
• Az ambulánsan (nem fekvőbetegként) végzett ellátásokra nem vonatkozik a kötelezettség?
• A testedzési szolgáltatás körébe vagy a fizikai közérzet javító szolgáltatás körébe beletartoznak-e a házhoz vagy munkáltatóhoz kijáró masszőrök, gyógytornászok, személyi trénerek?

A fenti kérdések sorának nem az a célja, hogy a kötelezettség teljesítése alól kibújási lehetőségeket kínáljuk, hanem hogy segítsük a jogkövető magatartásra való felkészülést a könyvelők részére. (No nem mintha a könyvelők feladata lenne a pénztárgép beszerzése és beüzemelése, illetve az ehhez tartozó adminisztratív ügyek intézése, de sok vállalkozás számára a könyvelést, adózást végző külső szolgáltató ad a feladatokhoz segítséget.)

2017 január 1-jétől a taxis személyszállítást és pénzváltási tevékenységet végzőkkel bővül az online pénztárgépre kötelezettek köre. (Megjegyzés: a taxiszolgáltatásra vonatkozóan még folynak egyeztetések.)

A kép teljessége érdekében – az eddig is online pénztárgép alkalmazására kötelezett vállalkozások köre:

46.2–46.7	gyógyszertárak, nagykereskedelmi tevékenységet folytató adóalanyok, üzletek a kiskereskedelmi értékesítésük tekintetében
47.1–47.7 és 47.91	szerinti kiskereskedelmi tevékenység,
56.1 és 56.3	vendéglátási (kivéve a mozgó szolgáltatásnyújtást),
55.1–55.3	a szálláshely-szolgáltatási,
77.1–77.2 és 77.33	szerinti kölcsönzési és a
95.1–95.2	javítási tevékenységet folytató valamennyi adóalany, üzlet, mozgóbolt,

kivéve:

• a betétdíjas göngyöleget visszaváltó üzlet,
• a csomagküldő kereskedelem, kivéve annak nyílt árusítást végző üzlete, bemutatóterme,
• az ipari – kivéve élelmiszeripari – tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, ha termelő és értékesítő tevékenységét ugyanabban a helyiségben folytatja,
• a termelői borkimérés,
• az utazási iroda, utazási ügynökség, turisztikai szolgáltató iroda utazási szolgáltatásai tekintetében.

Jelenleg 217 ezer online pénztárgép üzemel, s az adataikat – különböző technikákkal – folyamatosan vizsgálja a NAV. (Bár vannak néha olyan hírek, miszerint az ellenőrzés nem is annyira folyamatos, illetve a NAV belső átszervezése közben voltak kevésbé ellenőrzött időszakok. Adóelkerülést erre alapozni azonban elég vakmerő dolog!) Ahogy a már üzemelő területek bekapcsolásánál is gyakorlat volt, az újonnan bekapcsolt vállalkozásokat bizonyára most is fokozottan ellenőrizni fogják.

Számos helyen megváltoztak a péntárgépek üzemelésére, üzemeltetésére vonatkozó szabályok. Ezekben további változások is történtek – de ezek már 2016. április 2-tól hatályosak.

Az utólagos rögzítéshez külön adóügyi napot kell nyitni. Az utólagos rögzítéssel érintett időszak egy-egy adóügyi napjának bevételét egy nyugtán, forgalmi gyűjtőnként egy tételben kell rögzíteni. Amennyiben az összegek nagysága vagy egyéb körülmény indokolja, az utólagos rögzítéssel érintett időszak egy-egy adóügyi napjának bevételét több nyugtán is lehet rögzíteni. Az utólagos rögzítés elvégzését követően az adóügyi napot le kell zárni, és az így keletkező forgalmi jelentést az utólagos rögzítéssel érintett időszak alatt kiállított adóügyi bizonylatokkal együtt meg kell őrizni.

Az online pénztárgép használata iránti egyedi mentesítés iránti kérelem újból benyújtható az egyedi mentesítés lejáratát megelőzően – eddig a lejárat előtt 90 nappal korábban lehetett ezt megtenni.

Az adóalany az állami adóhatóságtól egyedi mentesítést kérhet, amennyiben az online pénztárgép használatához kapcsolt tevékenységét közfeladatot ellátó intézményben végzi és a pénztárgép működése az intézmény közfeladatainak ellátását zavarja, valamint az intézményen belül nem alakítható ki olyan pénzátvételi hely, ahol a közvetlen adatlekéréssel megvalósított adatszolgáltatás teljesítése a közfeladatok ellátásában nem okoz működési zavart.

Jelentősen változtak a forgalmazási engedélyek kiadásával kapcsolatos szabályok is.

Változtak a cseregépre, illetve az ún. „átszemélyesítésre” vonatkozó szabályok is. Az adóalany új pénztárgép üzembe helyezését, üzembe helyezett pénztárgép átszemélyesítését, illetve a pénztárgép adóügyi ellenőrző egységének cseréjét megelőzően köteles ezt a tényt a NAV-hoz az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenteni. E nyomtatvány tartalma részben változott – be kell jelenteni:

• a) az adóalany nevét,
• b) az adóalany adószámát,
• c) az adóalany székhelyét,
• d) a pénztárgép üzemeltetési helyét, illetve üzemeltetési módját,
• e) a pénztárgép üzemeltetési helye szerinti üzlet nevét, ha van ilyen, illetve – új adatként – az üzlet TEÁOR szerinti tevékenységét,
• f) az üzemeltetés célját, amennyiben a pénztárgépet cserepénztárgépként vagy bérbeadási célból kívánják üzemeltetni.

Üzemeltetési helyként, illetve üzemeltetési módként az üzemeltetőnek be kell jelentenie, hogy a pénztárgépet

• állandó üzemeltetési hely esetén egy meghatározott pénzátvételi helyen,
• változó telephely esetén több meghatározott pénzátvételi helyen,
• mozgóboltban vagy mozgó szolgáltatóhelyen,
• tartalék pénztárgépként

kívánja üzemeltetni.

Az átszemélyesítést megelőzően az üzemeltetőnek gondoskodnia kell az AEE adatainak kiolvasásáról.

Új rendelkezés, hogy a pénztárgéphez hozzárendelten pénztároló eszközt kell tartani. A pénztároló eszközben levő pénzkészletnek összeg és összetétel szerint meg kell egyeznie a pénztárgépen bizonylatolt értékesítések és egyéb pénzmozgások egyenlegével, kivéve, ha az eltérést az üzemeltető működési sajátosságai okozzák, és az eltérés mértéke e működési sajátosságokhoz igazodik [49/A. § (1)-(2)]. Pénznek kell tekinteni a készpénzt, a forgatható utalványt és a papír alapú készpénz-helyettesítő fizetési eszközt.

Ez az új szabály

• számos esetben eredményezheti a pénztárgép cseréjét, illetve
• a teljes pénzkezelési szabályzat átgondolását vonja maga után minden pénztárgépet használó vállalkozásnál.

Erre mindenképpen fel kell hívni az érintettek figyelmét!

A pénztárgép 30 napon túli szüneteltetését eddig is be kellett jelenteni a NAV-hoz. Ez után a pénztárgép csak azt követően használható újra, ha az üzemeltető a használat folytatását bejelenti a NAV-nak (van egy erre szolgáló nyomtatvány).

Azt is be kell jelenteni a NAV-nak, ha

• az üzemeltető a továbbiakban nem kívánja üzemeltetni a gépet (használatból kivonás). Az adatszolgáltatást a használatból kivonás tervezett időpontját megelőző 5. napig kell teljesíteni.
• megváltozik az üzemeltetés célja, módja.

Az eddig is online pénztárgépre kötelezett vállalkozásoknak csakúgy, mint az újonnan bekerülőknek fontos ismerniük az online pénztárgép használatára és a szükséges intézkedésekre vonatkozó szabályokat – csak így kerülhetők el a súlyos bírságok.