Már a neve is sugallja a kiegészítő melléklet tartalmát: az éves beszámoló számszaki részét kellene úgy kiegészíteni, hogy a beszámolót olvasóknak további hasznos információkat adjon a beszámolóval kapcsolatosan.
Joggal merül fel a kérdés: Kik olvassák a beszámolót?
A válasz nagyon egyszerű: Azok, akik számára az abban szereplő információk fontosak lehetnek.
Elsősorban a tulajdonosokat kell megemlíteni, akik a beszámoló adatai alapján hozzák meg a jelentős gazdasági döntéseiket. Ilyen döntés az osztaléknak a nagysága vagy pedig az elkövetkezendő évekre vonatkozó stratégia kialakítása.
A kkv-szektorban a menedzsment sokszor egy személy vagy egy szűk csoport, hiszen a tulajdonosok lehetnek ügyvezetők is. Ők folyamatosan látják a vállalkozás működését és számukra nem idegen az év végi eredmény. De mivel ezek a cégek nem teszik ki a teljes vállalkozói kört, a számviteli törvény alapvetően abból a tényből indul ki, hogy a tulajdonosok nem folynak bele a cég működésébe, az operatív ügyekbe, így számukra a beszámoló valós tartalma igen fontos a döntéshozatalhoz.
A beszámolót olvasók igen népes tábora a kereskedelmi partnerekből, a vevőkből és a szállítókból áll. Számukra természetes igény, hogy minél több információt, gazdasági adatot szeretnének megtudni arról a cégről, akivel adósi vagy hitelezői viszonyban vannak, vagy azt kerülni szándékoznak. Ma már nagyon sok vállalkozásnál a pénzügyi részleg, a könyvelés vagy éppen a management feladata az, hogy az üzleti partnerek gazdasági tevékenységét, s ennek keretében a beszámolóját figyelemmel kísérje, tanulmányozza.
Egy adott cég beszámolója iránt érdeklődő piaci szereplők között találjuk a versenytársakat, a konkurenciát is. Számukra kiemelten fontos annak a megismerése, milyen eredményességgel működnek, milyen számviteli eljárásokat alkalmaznak az adott területen működő vállalkozások. Nem ritka az a gyakorlat, hogy ugyan a beszámoló elkészül már a mérleg fordulónapja után egy-két hónapon belül, de a közzétételre csak az ötödik hónap utolsó napjaiban kerül sor.
ADÓZÁS + SZÁMVITEL 2019 – konferencia
Szja, Tao, Áfa, Art, Hipa, Tbj, Kata, Kiva + Sztv, Pmt, Immateriális javak, tárgyi eszközök
A következő csoport a hatóságok, s itt mindenképpen ki kell emelni az adóhatóságot. 2019. január elsejével az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvénybe bekerült a 227/A. §, amely a következőképpen szól:
„227/A. § [A számviteli törvény alapján összeállítandó szabályzatban foglaltaktól eltérő eljárás és a közzétett beszámolóban a lényegesnek minősülő információ nem vagy téves szerepeltetése]
(1) Az adózó az általános bírságszabály szerint szankcionálható, ha a Számv. tv. alapján összeállítandó szabályzataiban foglaltaktól eltérően jár el, továbbá, ha a közzétett beszámolója a beszámoló szempontjából lényegesnek minősülő információkat nem tartalmaz vagy tévesen mutat be.
(2) E § alkalmazásában lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása – az észszerűség határain belül – befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit.”
Az adóhatóság számára is kiemelten fontos, hogy a beszámoló valós információkat tartalmazzon, illetve ne maradjon ki belőle olyan adat, információ, amelyet a jogszabály előírt, illetve amely az adott gazdálkodó megítélése szempontjából fontos lehet. Ennek a szabálynak a betartását is súlyosan büntetik, hiszen 500 000 forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. A mai elektronikus alapon működő világban már egyre kevésbé probléma a beszámoló vizsgálata. A számszaki elemzésekhez sokféle algoritmus kialakítható, amelyből kiderülnek az esetleges ellentmondások, illetve a szöveges fájlokban (mint a kiegészítő melléklet) történő keresés is technikailag megoldható. Az adóhatóság a kockázatkezelési eljárás során joggal élhet a beszámoló tartalmának az ellenőrzésével. A hatóságok között még célszerű megemlíteni a Központi Statisztikai Hivatalt, amely a nemzeti szintű adatok összeállításához a beszámolókat is alapul veszi. Vélhetően számukra néhány rosszul összeállított beszámoló még nem fog problémát jelenteni, de akár még torzító hatása is lehet. Szintén a hatóságok között célszerű felhívni a figyelmet a különféle kamarákra és szervezetekre, amelyek a tagdíjbevételük megállapításához vagy egyéb információhoz adatokat kérnek a gazdálkodók beszámolóiból.
Ott vannak még a hitelezők, azaz a kölcsönt nyújtók, a hitelt folyósítók, a lízingbe adók. Számukra szintén mérvadó a pénzük kihelyezésénél, hogy mennyire hitelképes egy vállalkozás. A beszámoló és annak összeállítási módja e területen is sok információval szolgál.
A kör még mindig nem teljes, mert a beszámoló fontos bírálati pont a pályázatoknál, a támogatások odaítélésénél, a közbeszerzéseknél. Sőt, akár a dolgozók vagy a dolgozókat tömörítő érdekképviseleti szervek számára is fontosak lehetnek azok a információk, amelyeket a beszámolóból le lehet vezetni.
SZÁMVITEL 2019 (szakkönyv)
Hatályos szabályok és azok gyakorlati alkalmazása
Szerzők: Dr. Andor Ágnes, Tóth Mihály