A Pmt.-előírások pontos betartása minden könyvviteli szolgáltató elemi érdeke, hiszen elmaradása vagy szabálytalan elvégzése komoly bírságokkal járhat. Márpedig a könyvelői díjak alacsony szintje jellemzően nem tartalmaz akkora hasznot, ami fedezetet nyújthatna ezekre a nem várt kiadásokra. Tehát, érdemesebb már eleve szabályosan elvégezni a beazonosítást!

A könyvviteli, adószakértői, adótanácsadói tevékenységet végzőknek az ügyfeleiket be kell azonosítaniuk.

Ezen eljárások 2017. június 26-án léptek hatályba – tehát már nem tekinthetők új keletűeknek.

A Pmt. hatálybalépését követően két év türelmi időt adott a jogalkotó arra, hogy a szolgáltatók elvégezzék az új rendszerű beazonosítást. Ha 2019. június 26-ig ez nem sikerül, akkor ezzel a nappal fel kell mondani az ügyfelekkel a szerződést.

Az idő nagyon rohan, közeledik az említett időpont. Talán szerencsénk is van annyiban, hogy a 2018. évről készített beszámoló elfogadását követő időszakra esik. A szolgáltatók legalább a beszámoló elfogadásakor találkozni fognak az ügyfeleikkel, illetve az azonosítandó személyekkel. Ezeket a találkozásokat ki lehet használni erre a célra is!

Az ügyfél-átvilágítással járó feladatok

Az ügyfél-átvilágítást a következő esetekben kell elvégezni:

1. üzleti kapcsolat létesítésekor;
2. a pénzmosás finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény esetén, ha az még nem történt volna meg;
3. a korábban rögzített adatokkal kapcsolatosan kétség merül fel.

Az ügyfél-átvilágítás terén jelentkező alapvető változás abban áll, hogy a beazonosítás

• eddig kockázatérzékenységi alapon, minimum és maximum adatkört meghatározó rendszerben működött.
• Új: csak a törvényben konkrétan meghatározott adatokat rögzítheti a szolgáltató.
• Új: már nem tesz különbséget a belföldi és külföldi ügyfél esetében rögzítendő adatok között.

Az ügyfél-átvilágítás egy cselekvéssorozat, amelynek elemei:

1. Az ügyfél azonosítása
2. A személyazonosság ellenőrzése
3. A tényleges tulajdonosról való nyilatkoztatás
4. Az üzleti kapcsolatra, ügyletre vonatkozó adatok rögzítése
5. Az üzleti kapcsolat folyamatos monitorozása
6. A rögzített adatok folyamatos karbantartása

A könyvelői és adózási szakma jelezte a felügyeleti szervek felé, hogy a gyakorlatban ők mint szolgáltatók sok esetben nem kerülnek közvetlen kapcsolatba a külföldi ügyfeleik azon természetes személy képviselőivel, akik beazonosítására szükség lenne.

Tehát jellemzően azokról az esetekről van szó, amikor az üzleti kapcsolat eredeti létesítésekor a teljes körű ügyfél-átvilágítás az akkor hatályos rendelkezéseknek megfelelően már megtörtént, de az új jogszabályok által előírt nyilatkozattétel és/vagy okmánymásolat hiányzik. Ezeket a hiányokat most kell pótolni, a dokumentációt ki kell egészíteni.

Ezen ügyfélkör tekintetében lehetőség van a hiányzó adatokat, okiratokat, okmánymásolatokat postai úton is beküldeni. Ennek megfelelően nem szükséges az ügyfél személyes megjelenése.

A felügyeleti szervek bírságolási gyakorlata azt mutatja, hogy a nem a jogszabályoknak megfelelően végrehajtott ügyfél-azonosításnak komoly anyagi következményei lehetnek. Az ilyen jellegű bírságok nincsenek a szolgáltatók díjazásába bekalkulálva. Egy felügyeleti ellenőrzésnél megállapított bírság – így – komoly terheket jelenthet!