A könyvelőkre, adótanácsadókra vonatkozó pénzmosási szabályokat és feladatokat hajlamosak vagyunk „túldimenzionálni”. A Magyar Nemzeti Bank megjelent ajánlásából, amely a pénzügyi intézmények számára a magas kockázattal járó ügyletek bejelentéséhez kapcsolódó intézkedésekről szól, megtudhatjuk, hogyan kell ezeknek a szolgáltatóknak minősíteni az eseteket.
A pénzintézetek számára is megfogalmazásra kerültek az indikátorok, azaz azok az esetleírások, amelyben adat, tény vagy körülmény a dolog (jellemzően pénzeszköz) büntetendő cselekményből való származására utalhat. Az ajánlás melléklete számos olyan gazdasági eseményt sorol fel, amely szoros összefüggésben van a könyveléssel vagy az adózással. Más esetekben azonban a számviteli megközelítésből a működés teljesen természetes részét, lehetőségét, velejáróját nevesítik mint tipológiát. Joggal merül fel a kérdés: vannak-e olyan ismeretei például egy banki ügyintézőnek egy adott vállalkozás céljáról, működési körülményeiről, gazdasági eseményeiről stb., ami alapján képes megítélni egy adott gazdálkodót vagy ügyletet. A kérdés azért merülhet fel, mert a számviteli szakembereknek – sajnos – nagyon sok rossz tapasztalata van a pénzügyi szféra (például a banki ügyintézők hitelbírálatoknál tanúsított) számviteli ismereteinek a hiányosságairól. Ennek fényében tényleg félő, hogy számos olyan bejelentést is tesznek majd e területről, amely mögött nincs semmi szabálytalanság, még kevésbé büntethető cselekményből való származás.
Egy számviteli szakember számára az ajánlás ezen része azért érdekes, mert ha a pénzügyi szolgáltatónál úgy ítélik meg, hogy valamely ügylet pénzmosásgyanús, és megteszik a bejelentést, akkor felmerülhet a kérdés, hogy miért nem jelentette be ugyanazt a tranzakciót a könyvelő. A következőkben – a teljesség igénye nélkül – a fenti MNB-ajánlásból emelünk ki tételeket azzal a céllal, hogy rávilágítsunk az könyvelési vagy adózási összefüggésekre vagy a megítélés terén lehetséges kockázatokra.
Szokatlan készpénzügyletek
- „Ügyfelek, akik több, viszonylag kisebb összegű készpénzt fizetnek be, amely befizetések azonban teljes összegükben jelentős értékűek.” – Nem lenne szabad az összeg nagyságából kiindulni, mert a mögöttes szerződés fizetési ütemezését is látni kellene.
- „Különböző valuták gyakori váltása.” – Liberalizált deviza- és valutakereskedelem esetén bármely gazdálkodó folytathat devizában értékesítést.
- „Azonnali készpénz ki- és befizetés tényleges készpénzmozgás nélkül úgy, hogy az ügyletek több ügyfél számláját érintik.” – Bár gyanús lehet, de nagyon sok vállalkozó igyekszik a magas bankköltségeit minimalizálni, s ehhez néha nem is kell más, mint némi szervezés a vevőkkel és a szállítókkal.
- „Rendszeres, jelentős összegű, ún. zsákos befizetések.” – Ez a tipológia teljesen érthetetlen, hiszen a késő estig nyitva tartó üzletek számára az egyik legbiztonságosabb megoldás az ún. „zsákos” befizetés.
HOGYAN MŰKÜDIK EGY SIKERES KÖNYVELŐIRODA? – konferencia
Könyvelői felelősség, Könyvelői szerződés, ÁSZF, Pénzmosás, Ügyfél átvétele/átadása, GDPR, Árképzés, Szoftverháttér, Marketing