Új szabályok az építőipari fordított adózásnál

Dr. Csátaljay Zsuzsanna áfa, ingatlan
Szerző: Dr. Csátaljay Zsuzsanna - áfa szakértő, jogász

Az alvállalkozókra, illetve a résztevékenységet végző vállalkozókra vonatkozó, az építőipari fordított adózásra irányuló rendelkezések 2023-tól és 2024-től jelentősen megváltoztak. [Áfa tv. 142. § (1) bek. b) pont]

2023-tól két változás történt:

  1. Egyértelműsítették, hogy az ingatlan rendeltetésének megváltoztatására irányuló építési munka is – egyéb feltételek megléte mellett – fordított adózású.
  2. Azokban az esetekben is – egyéb feltételek megléte mellett – fordított adózás alkalmazandó, amelyeknél építési engedélyre, hatósági tudomásulvételre, egyszerű bejelentésre ugyan nincs szükség, de a munkák elvégzéséhez szükséges bármilyen más hatósági engedély megszerzése vagy bejelentés megtétele (például örökségvédelmi vagy településképi bejelentés).

2024-től is két változás történt:

  1. Hatályon kívül helyezték a fordított adózású építési munkák közül az ingatlan egyéb megváltoztatására irányuló építési munkát (a létesítésre, bővítésre, átalakításra és bontásra irányuló építési munkán kívül csak a rendeltetés-megváltozásra irányuló munka maradt).
  2. Azokban az esetekben, amikor a hatósági engedély- vagy bejelentésköteles jelleg a láncban „lejjebb” (valamelyik alvállalkozónál) merül fel, akkor „visszafelé”, fordított irányban kell nyilatkozni, azaz ilyen esetben az alvállalkozó nyilatkozik a fővállalkozónak, ő pedig a generálkivitelezőnek stb.

Mit jelent a hatósági engedélyeket érintő új szabályozás?

2024-től e körben tehát változás, hogy ha nem az egész beruházásra vonatkozik a hatósági engedély, hanem csak egy résztevékenységre, akkor annak az alvállalkozónak nyilatkoznia kell a fővállalkozója felé, akinél felmerült az engedély-/bejelentésköteles résztevékenység. Attól a szereplőtől kezdve egészen a megrendelőig az egész alvállalkozói láncban hatósági engedély-/bejelentéskötelesnek minősül az adott munka, de a láncban korábbi szereplő szolgáltatására nem hat ki, és a másik alvállalkozói láncra sem, ez a szóban forgó hatósági engedély vagy bejelentés.

Először érdemes tisztázni a hatóság fogalmát. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 9. §-a határozza meg a hatóság fogalmát. E szerint hatóság az a szerv, szervezet vagy személy, amelyet (akit) törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati hatósági ügyben önkormányzati rendelet hatósági hatáskör gyakorlására jogosít fel vagy jogszabály hatósági hatáskör gyakorlására jelöl ki. (Jogszabály felhatalmazása alapján a fentieken kívüli más hatósági hatáskört gyakorló szervek, személyek és szervezetek is lehetnek.) Az Ákr. 7. § (2) bekezdése pedig a hatósági ügy fogalmát definiálja. E szerint hatósági ügy az az ügy, amelyben a hatóság döntésével az ügyfél jogát vagy kötelezettségét megállapítja, jogvitáját eldönti, jogsértését megállapítja, tényt, állapotot, adatot igazol vagy nyilvántartást vezet, illetve az ezeket érintő döntését érvényesíti.

Tekintsük át a hatósági engedélyek, bejelentések szerepét a 2023-tól hatályos szabály szerint! Lényeges, hogy bármilyen hatósági engedély, bejelentés megalapozza a fordított adózást, de csak a hatósági engedélyek, bejelentések jönnek szóba, más szerv engedélyei nem alapozzák meg. Amely szerv – tipikusan az önkormányzat – hatósági és tulajdonosi jogkörben is eljárhat, ott is csak a hatósági jogkörben kiadott engedélyek, hozzájárulások alapozzák meg a fordított adózást, a tulajdonosi hozzájárulások nem.

Magának az engedélynek nem kell építési tartalmúnak lennie (például örökségvédelmi engedély vagy bejelentés, rendeltetésmódosítási engedély, településképi bejelentési eljárás). Nem szükséges, hogy amire az engedély, bejelentés vonatkozik, az építési-szerelési munka legyen.

A Pénzügyminisztérium korábbi álláspontja szerint még azok a hatósági engedélyek és bejelentések is ide tartoznak, amelyek nem közvetlenül az építési munkához kapcsolódnak, hanem csak közvetetten a kisegítő tevékenységhez (például közterülethasználati engedély, veszélyes hulladék elszállításának bejelentése stb.). Ugyanakkor úgy tűnik, hogy az újabban kialakított minisztériumi hivatalos álláspont (a korábbiakkal szemben) visszatér a törvény szövegéhez, miszerint csak azok a hatósági engedélyek alapozzák meg a fordított adózást, amelyek az építési munka elvégzésének feltételei, így tehát a közterülethasználati engedély és a veszélyes hulladék elszállítására vonatkozó engedély/bejelentés kiesik. Az adóhatóság is ezt az álláspontot vallja, ami a törvényszövegből is levezethető. Sajnálatos módon a tárgyban még nem adtak ki adózási kérdést, ami véglegesen tisztázná az ezzel kapcsolatos vitás kérdéseket. Ugyanakkor az előzetes egyeztetések során felmerült egy olyan elhatárolási szempont is, ami a fordított adózást megalapozó hatósághoz történő bejelentéseket megkülönbözteti a fordított adózást nem eredményező, csupán statisztikai célt szolgáló adatszolgáltatástól.

Az a hivatalos álláspont azonban továbbra is mérvadó, hogy a hatósági engedélyt/bejelentést annyiban tágan kell értelmezni, hogy nem feltétel, hogy magára az egész beruházásra vonatkozzon az engedély, elegendő, ha valamilyen résztevékenységre (például tűzjelző berendezés áthelyezésére stb.)

A hivatalos álláspont szerint tehát függetlenül attól, hogy az adott hatósági engedély/bejelentés esetlegesen csak az egyik vállalkozó/alvállalkozó által végzett építési munkájához szükséges, ez nemcsak annak a vállalkozónak/alvállalkozónak a fordított adózását alapozza meg, hanem kihat az egész vállalkozói láncra, de csak „felfelé”, a megrendelő felé is (azon vállalkozó számlázására, amelynek ellenértékébe beépül a szóban forgó hatósági engedélyköteles munka), de „lefelé”, az azt megelőző vállalkozó számlázására nem, és nem is „ugrik át” a másik alvállalkozói láncra.

Összefoglalva kijelenthető, hogy nem kell, hogy az engedély vagy bejelentés az egész ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására, egyéb megváltoztatására irányuljon (elég ha például az egyik alkotóelemre). Ha maga a teljes ingatlan létrehozatala bővítése, átalakítása, egyéb megváltoztatása engedély- vagy bejelentésköteles, akkor ez a teljes alvállalkozói láncra kihat (ha az építési-szerelési munka). Ha alvállalkozó teljesít olyan munkát, ami ingatlanra vonatkozó tevékenységre irányuló engedélyköteles munka, akkor ez „beépül” a felette lévő szereplők teljesítményébe. Az engedélynek/bejelentésnek ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására, egyéb megváltoztatására, bontására kell irányulnia, azaz magára az építési munkára vagy annak egy résztevékenységére.

De mégis ezen túl is különbséget kell tenni az építési tartalmú hatósági engedélyek, bejelentések és az egyéb hatósági engedélyek, bejelentések között a következőképpen:

  • Az építési tartalmú hatósági engedélyek és az olyan engedélyek, amelyek az egész beruházásra vonatkoznak, tehát az i) építési engedély, ii) hatósági tudomásulvétel, iii) egyszerű bejelentés (továbbá ide sorolható a településképi engedély és az örökségvédelmi engedély) az egész beruházást és nem csak az adott alvállalkozói láncot teszik engedély- illetve bejelentéskötelezetté, ennek következményeként a nyilatkozat is lefelé történik, azaz a megrendelő nyilatkozik a fővállalkozó felé, a fővállalkozó nyilatkozik az alvállalkozó felé stb. Ez az adott engedélyköteles fordított adózású beruházás a használatbavételi engedély kiadásáig, illetve a hatósági tudomásulvétel megtörténtéig, az egyszerű bejelentésig tart.
  • Az egyéb hatósági engedélyek (amelyek nem az egész beruházásra vonatkoznak) csak az adott alvállalkozói láncot teszik fordítottá, de ott is csak „felfelé” a számlázás irányának megfelelően a megrendelő irányában, de nem hatnak ki másik alvállalkozói láncra. A nyilatkozattétel is az előző esetkörhöz képest fordított: az al-alvállalkozó (akinél felmerül az engedélykötelezettség) nyilatkozik az alvállalkozó felé, az alvállalkozó nyilatkozik a fővállalkozó felé stb. Lényeges ugyanakkor, hogy nem alkalmazható az adóhatóság azon korábbi álláspontja, ami szerint az egyéb hatósági engedélyeknél, bejelentéseknél csak annak a vállalkozónak lesz engedélyköteles, így fordított adózású a szolgáltatása, ahol ez az engedély/bejelentés felmerült!

A teljes cikk az ADÓZÁS/SZÁMVITEL online folyóirat márciusi számában olvasható. Még nem előfizetőnk? Most 30%-os kedvezménnyel csatlakozhat. Kattintson ide!