Szerző: Horváthné Szabó Beáta - adószakértő

Mielőtt az egyes juttatásokra térnénk, fontos megemlíteni, hogy az Szja törvény szabályait abban az esetben kell alkalmazni, ha a juttatásban magánszemély részesül, azaz a vásárlásról szóló számla a magánszemély, és nem a cég nevére szól. 

Adómentes üzletpolitikai célú juttatások

A forgalomnövekedést ösztönző juttatások közül legnépszerűbbek az ún. üzletpolitikai célú akciók, melyek többnyire szja kötelezettség nélkül lebonyolíthatók. Az ide vonatkozó keretszabály az Szja tv. 1. sz. mellékletének 8.14 pontjánál található. 

A szabály így szól: a nem pénzben kapott juttatások közül adómentes a kifizető, kifizetőnek nem minősülő külföldi személy által 

• üzletpolitikai (reklám) céllal magánszemélyek széles körében nyilvánosan meghirdetett kampány keretében, a juttatás feltételének – ha az nem vetélkedő, nem verseny és nem a szerencsejátékok szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó sorsolás eredménye – megfelelő magánszemély számára adott
• árengedmény,
• visszatérítés vagy áru, szolgáltatás vásárlásához kapcsolódó más kedvezmény, ideértve, ha az – megjelenési formájától függetlenül – árura vagy szolgáltatásra váltható érték;
• üzleti forgalmának növelése érdekében valamely termék megismertetése céljából adott áruminta, azzal, hogy árumintának minősül a képviselt termék olyan jellemző kisebb része vagy mennyisége, amely kizárólag a képviselt termék bemutatására szolgál, és amely fizikai állapotánál, vagyoni értékénél fogva tartós használatra és más cél elérésére nem alkalmas.

Ez az adómentes rendelkezés egyaránt vonatkozik a kifizetőre és kifizetőnek nem minősülő külföldi személyre is az ajándék értékére vonatkozó korlátozás nélkül. A kifizető fogalmát az Art. értelmező rendelkezései között találjuk meg. [Art 7. § 31. pont]

Az ajándék skálája igen széles; egy szelet csokoládétól egészen az autó juttatásig, összegbéli korlátozás nélkül adható. 

Nem minősül adómentes marketingakciónak a juttatás, ha az vetélkedő, verseny díja, illetve a szerencsejátékokról törvény hatálya alá tartozó sorsolás eredménye, azaz ajándéksorsolásból származik a nyeremény. Továbbá nem mentes az adó alól az üzleti, szakmai kapcsolatok keretében adott ajándék sem, ha az nem áruminta vagy sportrendezvényre vagy kulturális intézménybe szóló belépő. A felsorolt kategóriák mindegyike adókötelezettséget eredményez, melyekre a törvény nyereményekre, valamint az egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó, rendelkezéseit kell alkalmazni. 

A szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó ajándéksorsolás az Szja tv. 76. §-a szerint adózik. Ez azt jelenti, hogy a kifizetőnek az ajándék értékének 1,18-szorosa alapján 15% szja fizetési kötelezettsége keletkezik. Ez esetben szocho kötelezettséggel nem kell számolni. 

A nyereményből származó jövedelmekre vonatkozó szabályok az irányadók a bárki számára azonos feltételekkel meghirdetett vetélkedőn, versenyen nyert díj adózására, feltéve, hogy a nyeremény nem pénz, hanem például egy okostelefon, laptop, éttermi, szállodai vendéglátás, de lehet utalvány vagy akár egy bankkártya is. [Szja tv. 76. § (5)] 

Amikor a nyeremény nem adómentes, nem üzleti ajándék és nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá sem, de üzletpolitikai, reklám célú juttatás, akkor az egyes meghatározott juttatásra vonatkozó szabályok az irányadók. Ide tartozik például az a promóciós játék, amikor a nyeremény nem vásárláshoz kapcsolódik, hanem a cég vagy egy termék/szolgáltatás népszerűsítését szolgálja. [Szja tv. 70. § (6) bekezdés d) pontja]

Abban az esetben, ha a juttatás adóköteles, de a juttató az Art. értelmében nem minősül kifizetőnek, mert például az ajándék egy külföldi társaságtól érkezik, az ajándékban részesülő magánszemélynek kell az adót megfizetnie. Ez esetben a jövedelem egyéb jövedelem kategóriába tartozik, mely után 15% szja és 15,5% szocho fizetési kötelezettsége keletkezik a magánszemélynek. A juttatás negyedévét követő hó 12-ig adóelőleget kell fizetni a bevétel 87%-a után – mivel a szocho-t a magánszemélynek kell megfizetnie –, és a külföldről postázott jövedelmet az adóbevallásban is fel kell tüntetni. 

Szintén egyéb összevonás alá eső jövedelemnek minősül a pénzkifizetés, mely ha kifizetőtől származik, a jövedelem után a kifizetőnek kell a szocho-t megfizetnie. 

Amennyiben a marketingakciók, promóciók, és egyéb üzletpolitikai (reklám) célú juttatások adózásáról többet szeretne megtudni, ajánlom figyelmébe az ADÓZÁS/SZÁMVITEL című havilap októberi számában megjelenő írásunkat.