Szerző: Horváthné Szabó Beáta - adószakértő

A tartós befektetési számla (a továbbiakban: TBSZ) valamely befektetési szolgáltatóval, hitelintézettel kötött szerződés, mely alapján a magánszemély hosszú távú megtakarítás céljából helyez el pénzt annak reményében, hogy adófizetés nélkül realizál magas hozamot.

TBSZ szerződést nem csak magánszemély köthet, hanem

• a magánalapítvány magánszemély mint kedvezményezett javára történő vagyoni juttatás céljából;
• a bizalmi vagyonkezelő – a magánszeméllyel mint vagyonrendelővel magánszemély mint kedvezményezett javára megkötött – bizalmi vagyonkezelési szerződés, valamint a magánszemély mint kedvezményezett javára történő vagyoni juttatás céljából magánszemély által alapított vagyonkezelő alapítvány bizalmi vagyonkezelői feladatának teljesítése céljából.

A továbbiakban a magánszemély befektetéseivel kapcsolatos adókötelezettségről lesz szó.

Kétféle TBSZ nyitható – olvasható az MNB honlapján:

• Tartós Befektetési Betétszámla (TBBSZ), melyen lekötött betét helyezhető el,
• Tartós Befektetési Értékpapírszámla (TBÉSZ), melyen értékpapír típusú befektetések eszközölhetők mint például részvény, befektetési jegy, kötvény.

Tartós befektetésből származó jövedelem a magánszemélyt a lekötés megszűnésekor, megszakításakor megillető bevételből az a rész, mely a magánszemély által lekötött pénzösszeget meghaladja. [Szja tv. 67/B. § (1) bekezdés]

A TBSZ előnye, hogy az Szja törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén a magánszemély részben vagy egészben mentesül a hozamként realizált jövedelem utáni adókötelezettség alól. A hozam lehet kamat, ellenőrzött tőkepiaci ügylet, osztalék és ügyleti nyereség. A konstrukció célja a hosszú távú megtakarítások ösztönzése.

A kedvező adózási szabályok alkalmazásának további feltétele, hogy a magánszemély a lekötött pénzösszeget, továbbá annak befektetése révén elért hozamokat 3–5 éven keresztül a befektetési szolgáltatónál, illetve hitelintézetnél vezetett lekötési nyilvántartásban tartsa.

A magánszemély adóévenként egy kifizetőnél (ideértve a külföldi szolgáltatót is) egy TBSZ számlával rendelkezhet, ugyanakkor különböző befektetési szolgáltatóknál tetszőleges számú TBSZ szerződést köthet, számlánként legalább 25 000 forint értékben. A gyűjtőévben elhelyezett összegeknek felső korlátja nincs, viszont a naptári évet követően a már lekötött pénzösszeg további befizetéssel nem növelhető. [Szja tv. 67/B. § (2) bekezdés]

A lekötési idő a számlanyitás évét követő legalább 3 naptári év, mely a lekötés folytatólagos meghosszabbítása esetén további 2 naptári évvel hosszabbodik. [Szja tv. 67/B. § (2) bekezdés]

A befektetési szolgáltatónak, hitelintézetnek TBSZ-ként kell vezetnie a lekötési nyilvántartást.

A tartós befektetési számlán a gyűjtőévben elhelyezett pénzeszközből – mely lehet, forint vagy más valuta – lekötött befektetések hosszú távú elhelyezését ösztönzi az Szja törvény mellett már a szociális hozzájárulási adóról szóló törvény 2025. évtől hatályos módosítása is azáltal, hogy adóval sújtja a magánszemély jövedelmét, amennyiben 5 évnél korábban feltöri a megtakarítási számlát. Ilyen esetben az szja-kötelezettség mellett szocho-kötelezettséggel is kell számolni, ha a lekötési időszak nem éri el az 5 évet [Szocho tv. 1. § (5) bekezdés g) pont].

Az adót a magánszemélynek kell az szja-bevallásban megállapítania, bevallania és megfizetnie, tehát az adót nem a jövedelem felvételekor vonja le a kifizető, hanem adóév végén a bevallás beadásakor mutatkozik a kötelezettség.

Az adó mértéke

• 15 százalék szja és 13 százalék szocho, ha a magánszemély a lekötést az elhelyezést követően a hároméves lekötési időszak vége előtt szakítja meg (a lekötési hozamot a megszakítás napjára kell megállapítani);
• 10 százalék szja és 8 százalék szocho, ha a magánszemély
  • a hároméves lekötési időszakot nem hosszabbítja meg (a lekötési hozamot a hároméves lekötési időszak utolsó napjára kell megállapítani),
  • a hároméves lekötést a lekötött pénzösszegnek egy részére nem hosszabbítja meg (a részkivéttel arányos lekötési hozamot a hároméves lekötési időszak utolsó napjára kell megállapítani),
  • a lekötést a folytatólagos kétéves lekötési időszakban szakítja meg (a lekötési hozamot a megszakítás napjára kell megállapítani);
• 0 százalék szja és 0 százalék szocho, ha a lekötési hozam az ötéves lekötési időszak utolsó napján kerül megállapításra, azaz a magánszemély a gyűjtőévet követő 5 évig a befektetést a TBSZ számlán tartja. [Szja tv. 67/B. § (5) bekezdés]

Tehát a TBSZ-en realizált hozamot 2025-től 0 és 28 százalék közötti mértékű adó terheli, azonban érdemes figyelmet szentelni a TBSZ kötési időpontjára, ugyanis az átmeneti rendelkezésnek köszönhetően, szocho-kötelezettséggel csak a 2024. december 31-ét követően kötött, újrakötött és 5 éven belül megszüntetett TBSZ tekintetében kell számolni.

Ennek következtében megkülönböztetünk 2024. december 31-e előtt és azt követően kötött TBSZ számlákat, mert az adó mértéke ettől függően változik.

Nem árt figyelmesen olvasni a Szocho törvény korlátos jövedelmekre vonatkozó rendelkezését. Ugyanis a jövőben a feltört TBSZ számlán realizált adóköteles hozam teljes összege után keletkezik szocho-kötelezettség. Ez azt jelenti, hogy a TBSZ számlán realizált hozam ugyan a forrásadós jövedelmek között van felsorolva a Szocho törvényben, ezért úgy gondolhatnánk, hogy a kötelezettséget csak addig kell megfizetni, ameddig a magánszemély összevonás alá eső és forrásadós jövedelmeinek együttes összege el nem éri a minimálbér 24-szeresét – azonban ez nem így van. A kamathoz hasonlóan a TBSZ adóköteles hozama sem tartozik a Szocho törvényben korlátozott jövedelmek közé, mivel a Szocho törvény 2. § (2) bekezdése szerinti adófizetési felső határnál ezen jövedelmekre vonatkozó hivatkozással nem találkozunk.