Hányszor lehet egy számlát módosítani?

Az áfatörvény erre vonatkozóan semmiféle szabályt nem állapít meg. Ezt amiatt is szeretném leszögezni, mert találkoztam már azzal a megközelítéssel, hogy egy számlát legfeljebb kétszer lehet korrigálni. Egyébként is teljes mértékben indokolatlan lenne ezzel kapcsolatban korlátozást bevezetni, mivel többször is (akár kettőnél többször is) megvalósulhat olyan esemény, adódhat olyan körülmény, illetve hiba, amely miatt a számla korrekcióra szorul. Tehát egy számlát annyiszor kell korrigálni, ahányszor arra szükség van.

Mit tegyünk, ha a módosító számla téves adatot tartalmaz?

Tegyük fel, hogy a szerződés alapján a vevő 20 Ft/db azonnali (a vásárláskor érvényesítendő) engedményt kap, ha egy meghatározott mennyiségnél többet vásárol. Az eladó a számla kiállításakor a 20 Ft/db engedményt nem vette figyelembe, ezt a vevő a számla kézhezvételét követően jelezte. Az eladó a módosító számlát kiállította, de abban csak 10 Ft/db engedménnyel számolt, mivel a módosító számlát kiállító munkatárs hibázott az adatrögzítés során. A vevő a módosító számla kézhez vételét követően ismét jelezte, hogy a módosító számla összege nem az őt szerződés alapján megillető engedményt tartalmazza. Az előzőek alapján ebben az esetben a módosító számla módosítására nincs lehetőség, mivel a vázolt jogértelmezés alapján a teljesítést dokumentáló, az Áfa tv. 168. § (1) bekezdése szerinti számlához egy módosító számla kapcsolódhat. Emiatt a 10 Ft/db engedményt dokumentáló módosító számlát érvényteleníteni szükséges, majd új módosító számlát kell kiállítani, amelyben az eladó a 20 Ft/db engedménnyel számol. A módosító számlát érvénytelenítő számlában a helytelen módosító számla sorszámára mindenképpen hivatkozni kell, valamint az alapszámla [Áfa tv. 168. § (1) bekezdése szerinti számla] sorszámát is fel kell tüntetni, mivel az érvénytelenítő számla azzal is logikai kapcsolatban áll.

Érvénytelenítő számlát lehet-e érvényteleníteni?

Amennyiben az érvénytelenítő számla kibocsátásának ténylegesen nem volt jogalapja, de ennek ellenére az adózó kibocsátotta, jogsértően jár el, ezért az érvénytelenítő számlát érvényteleníteni kell.

Egy eredeti számlához legfeljebb egy érvénytelenítő számla kötődhet. Ha az eredeti számla érvénytelenítésére tévesen került sor, az érvénytelenítő számlát törölni, azaz érvényteleníteni kell.

Az érvénytelenítő számlát érvénytelenítő számlában a helytelen érvénytelenítő számla sorszámára mindenképpen hivatkozni kell, valamint az alapszámla [Áfa tv. 168. § (1) bekezdése szerinti számla] sorszámát is fel kell tüntetni, mivel az érvénytelenített érvénytelenítő számla azzal is logikai kapcsolatban állt.

Tegyük fel, hogy az adózó egy eredeti számláját két lépésben módosította, majd utólag megállapítja, hogy az eredeti számla a helyes adatokat foglalta magában. Ebben az esetben két érvénytelenítő számlára van szükség. Egyrészt a technikai érvénytelenítés alapján kiállított érvénytelenítő számlát és az „újként” kiállított számlát is szükséges érvényteleníteni. Az érvénytelenítő számlát érvénytelenítő számlában a helytelen érvénytelenítő számla sorszámára mindenképpen hivatkozni kell, valamint az alapszámla [Áfa tv. 168. § (1) bekezdése szerinti számla] sorszámát is fel kell tüntetni, mivel az érvénytelenített érvénytelenítő számla azzal is logikai kapcsolatban állt. Az „újként” kiállított számlát érvénytelenítő számlában ugyanezen ok miatt az eredeti számla sorszáma mellett a módosítás első lépéseként kiállított érvénytelenítő számla sorszámára is hivatkozni szükséges.

Van-e a korrekciós számla kiállításának határideje?

Az Áfa tv. 170. § (2) bekezdése alapján a számlával egy tekintet alá eső okiratra egyebekben e törvénynek a számlára vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a 163. §-ban említett észszerű időt a módosításra jogalapot teremtő tény, egyéb körülmény bekövetkeztétől kell számítani.

E rendelkezés alapján egyértelműen leszögezhető, hogy a korrekciós számla kiállításának van határideje. Tulajdonképpen arról van szó, hogy a korrekciós számlánál is az Áfa tv. 163. § (2) bekezdésében foglalt szabályokat kell alkalmazni, viszont a határidő-számításnál a korrekcióra jogosító esemény bekövetkeztének időpontját kell alapul venni.

Amennyiben a számlának nem kell áfát tartalmaznia (például az adózó alanyi adómentes minőségében járt el, ezért áfát nem számít fel), valamint nincs haladéktalan számlázási kötelezettség, akkor az Áfa tv. 163. § (2) bekezdése észszerű időt nem határoz meg. A NAV álláspontja szerint ilyen esetben a számlát ki kell állítani, ha a számla kiállításához szükséges adatok maradéktalanul rendelkezésre állnak.

Abban az esetben, ha ilyen számla módosítására kerül sor – feltéve, hogy utólag áfa felszámítására nem kerül sor –, ugyanez a szabály irányadó.

Amennyiben a korrekciós számla áfát tartalmaz (nem releváns, hogy milyen előjellel), akkor a számlázási határidő a korrekcióra jogalapot adó esemény bekövetkeztétől számított 8 nap (feltéve, hogy nem áll fenn haladéktalan számlázási kötelezettség).

A fizetési mód változása miatt kell-e a számlát módosítani?

Itt arra a helyzetre gondolok, amikor az adózó a számlára felvezet egy adott fizetési módot, de a számla címzettje a fizetést más módon hajtja végre. Például a számlán szereplő fizetési mód készpénz, miközben a vevő átutalással fizetett, vagy fordítva.

Először is le kell szögezni, hogy az Áfa tv. 169. §-a alapján a fizetési módot nem kell a számlán szerepeltetni, ezt a 23/2014. (VI. 30.) Rendelet vagy más jogszabály sem írja elő. Álláspontom szerint ennek következtében az eredeti számla korrekciója nem kötelező, de az adózó dönthet úgy, hogy ezt megteszi annak érdekében, hogy a számlában megadott fizetési mód megegyezzen a tényleges fizetési móddal.

Gyakran előfordul, hogy az adózó a számlát egyben pénztárbizonylatként (pénztári könyvelést alátámasztó bizonylatként) kívánja kezelni, s ezért „ragaszkodik” ahhoz, hogy készpénzes fizetésnél az eredeti számla korrigálásra kerüljön. Felhívom arra a figyelmet, hogy a számviteli törvény meghatározza a számviteli bizonylat kötelező alaki és tartalmi követelményeit. Véleményem szerint a számla ezeknek az adattartalmából adódóan az esetek túlnyomó többségében nem felel meg. Ha ez a helyzet, akkor ezen nem segít, hogy az eredeti számla korrekciójával a fizetési módot készpénzre módosítják.

Megítélésem szerint egyszeres könyvvitelt vezető adózó esetében ugyancsak kijelenthető, hogy a kevés kivételtől eltekintve a számla az adattartalmából adódóan nem alkalmas a készpénzes fizetés tényének, időpontjának, valamint a készpénzt átadó és átvevő személy kilétének beazonosítására.

További kérdés-válaszokat talál a korrekciós számlával kapcsolatban az Adózás/Számvitel online folyóirat szeptemberi számában. Előfizetés itt.