Az év végi ünnepek közeledtével érdemes lehet átgondolni, kinek milyen formában és mire tekintettel adunk ajándékot. Az ajándékozás (többnyire) pénz, tárgy, szolgáltatás vagy utalvány formájában valósul meg – cikkünkben most az utalványt járjuk körbe.
Az Szja törvény megkülönböztetett figyelmet szentel az utalvány juttatásnak, ami a visszaélések visszaszorítása érdekében vált szükségessé. Az utalvány utáni adókötelezettség megítélése független attól, hogy az utalvány papír vagy elektronikus formában jelenik meg.
Az egyes meghatározott juttatásoknál, valamint az adómentes, nem pénzben adott juttatásoknál a törvény kimondja, hogy ha a juttatás utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, e törvény külön rendelkezése alapján vagy annak hiányában is akkor minősülhet egyes meghatározott vagy adómentes juttatásnak, ha a juttatási feltételek alapján megállapítható, hogy az utalvány mely termékre, szolgáltatásra, vagy milyen termék- vagy szolgáltatáskörben használható fel, továbbá ha az utalvány – a magánszemélynek ki nem osztott (nem juttatott) utalványok visszaváltása kivételével – nem visszaváltható, és egyebekben a juttatás körülményei megfelelnek a 70–71. § valamint az 1. számú melléklet rendelkezéseinek. [Szja törvény 69. § (3) bekezdése, 1. számú melléklet 9.1. pontja]
Ezen szigorító rendelkezés következtében a kifizető elesik a kedvezőbb adóztatás alkalmazásától, ha olyan utalványt vásárol, amelyeknél nem lehet megállapítani, hogy az utalvány mely termékre, szolgáltatásra vagy milyen termék- vagy szolgáltatáskörben használható fel és/vagy(!) visszaváltható.
Amennyiben az utalványon nincs nevesítve, milyen termékre, szolgáltatásra, illetve termék- vagy szolgáltatáskörben használható fel, azaz az utalvány egy adott üzletben bármire korlátozás nélkül felhasználható (például egy konkrét üzlethálózat által kibocsátott, minden termékére beváltható utalvány vagy egy adott bevásárlóközpont valamennyi üzletében bármire felhasználható utalvány), akkor az utalvány formájában adott ajándék hasonlóan adózik, mint a készpénzben adott ajándék.
Adminisztrációt tekintve azonban van egy lényeges különbség, ami abból ered, hogy az utalvány értékéből nem lehet az szja-t és a járulékot levonni. Ilyen esetben az Szja törvény úgy rendelkezik, hogy a munkáltatónak ezt az adót akkor is meg kell fizetnie, ha az adó és járulék levonása nem lehetséges. Ilyen esetben a le nem vonható, de az adóhatósághoz befizetendő adó összegét a magánszeméllyel szembeni követelésként kell nyilvántartani, mindaddig amíg a magánszemély egyéb járandóságaiból a követelés összege kiegyenlítésre nem kerül. [Szja törvény 46. § (6) bekezdése]
Előfordulhat, hogy a bevételt terhelő adóelőleg levonására a későbbiekben sem lesz lehetőség, mert a munkavállaló jogviszonya megszűnt, vagy a felek között nincs jogviszony. Ilyen esetben a kifizetőnek a ’08-as bevallásban le kell jelenteni a juttatás értékét és az előleglevonás elmaradásának okát. Emellett az adóköteles bevételről kiállított igazoláson a kifizetőnek fel kell tüntetnie a le nem vont adóelőleg összegét is, és fel kell hívnia a magánszemély figyelmét arra, hogy az adóelőleget a jövedelemszerzés negyedévét követő hó 12-ig meg kell fizetnie az adóhatóságnál vezetett szja-beszedési számla javára. A járulék tekintetében nem találunk ilyen rendelkezést. A járulékot a foglalkoztatónak meg kell fizetnie, akkor is, ha annak levonása nem lehetséges, és követelésként kell nyilvántartani mindaddig, amíg annak levonására a következő havi kifizetéseknél sor nem kerül. Ritkán ugyan, de előfordulhat, hogy a foglalkoztató nem tudja a járulékot levonni. Ekkor AJK-nyomtatványon értesíti a magánszemély adóhatóságát, aki behajtja a tartozást.
Fontos! A követelésbeszámítás nem kis adminisztrációs feladattal jár, emiatt is választják a munkáltatók inkább a magasabb adófizetést eredményező bruttósítást, azaz olyan összegű jövedelem számfejtését, melyből lehetséges az adó és a járulék levonása, olyan módon, hogy a nettó érték azonos legyen az átadott utalvány értékével.
Az utalvány formájában adott ajándék esetében vizsgálandó, hogy mi tekintendő adóköteles bevételnek. Ez az az összeg az, amely összegben az utalvány termékre, szolgáltatásra cserélhető, illetőleg kötelezettség csökkentésére használható.
Az adókötelezettség független a ténylegesen megvásárolt termék vagy szolgáltatás értékétől. Sőt, adókötelezettség abban az esetben is keletkezik, ha az utalvány beváltása, azaz felhasználása ténylegesen nem valósul meg. Ez abból a rendelkezésből következik, hogy a bevétel megszerzésének időpontja valamely dolog esetében a tulajdonjog megszerzésének a napja, vagy – ha ez a korábbi időpont – az a nap, amelyen azt a magánszemély vagy javára más személy birtokba vette. Ennek megfelelően utalvány esetében a magánszemély akkor szerzi meg a bevételt, amikor annak átvétele megtörténik. Az átadás-átvételről az utalványt juttatónak olyan nyilvántartást kell vezetnie, amelyből megállapítható, hogy a juttatásban részesülő magánszemély mikor és mekkora összegben vette át az utalványt. Tehát az adókötelezettség független attól, hogy a magánszemély ténylegesen mikor használja fel azt. [Szja törvény 5. § (2) bekezdés és 9. § (2) bekezdés b) pont]