Tapasztalataim szerint kisvállalkozásoknál nem jellemző, hogy konkrét megrendelés (megbízás) nélkül utalnának jelentős pénzösszeget a teljesítést megelőzően. Márpedig az előre fizetés kizárólag a teljesítés előtt valósulhat meg. Amennyiben az áfatörvény szerinti teljesítés időpontjában vagy azt követően fizet a vevő, akkor már a teljesített ügylet ellenértékének megtérítéséről beszélhetünk.

Az előre fizetés tényállása az esetek többségében az Áfa tv. 58. §-ának hatálya alá eső termékértékesítéseknél, illetve szolgáltatásnyújtásoknál valósul meg. Ilyen ügyleteknél az előre fizetés fogalmát akként határozhatjuk meg, hogy a vevő egyoldalú döntése alapján teljesít fizetést az eladó részére az adójogi teljesítést megelőzően.

Előre fizetés valósul meg abban az esetben, amikor a felek döntése alapján a fizetési határidő az elszámolási időszak utolsó napját követi – amely által a teljesítés időpontját az Áfa tv. 58. § (1a) bekezdés b) pontja alapján kell meghatározni –, és a vevő a fizetési határidőt megelőzően fizet.

Például a felek havi bérleti díjat határoztak meg, a fizetési határidő a tárgyhónapot követő hónap 20. napja. A bérlő a március havi bérleti díjat 2026. április 10-én megfizette. Ebben az esetben a bérlő részéről előre fizetés történt, mivel a fizetést saját döntése alapján teljesítette április 20-át megelőzően. Ezáltal a bérbeadó nem kötelezett előlegszámla kiállítására.

A bérlő részéről akkor is előre fizetés történik, ha a 60 napos szabályt kell alkalmazni – mivel a fizetési határidő későbbi, mint az elszámolási időszak utolsó napját követő 60 nap –, és a bérlő ugyancsak a fizetési határidő előtt fizet.

Akkor is előre fizetésről beszélhetünk, ha a teljesítés időpontját az Áfa tv. 58. § (1) bekezdésében foglalt alapszabály szerint kell meghatározni, amelynek értelmében a teljesítés időpontjának az elszámolási időszak utolsó napját kell tekinteni.

Például a felek havi bérleti díjat határoztak meg, a fizetési határidő a tárgyhónap utolsó napja. A bérlő az április havi bérleti díjat 2026. április 24-én megfizette. Ebben az esetben is elmondható, hogy a bérlő részéről előre fizetés történt, mivel a fizetést saját döntése alapján teljesítette április 30-át megelőzően. Ebből adódóan a bérbeadó nem kötelezett előlegszámla kiállítására.

Jó tudni! Amennyiben a felek a fizetési határidő napját az elszámolási időszak utolsó napjában határozzák meg, nincs lehetőség az alapszabálytól eltérő szabály alkalmazására, tekintettel arra, hogy a fizetési határidő napja nem korábbi és nem későbbi, mint az elszámolási időszak utolsó napja.

A teljesítés időpontját akkor is csak az alapszabály alapján lehet meghatározni, ha a vevőnek az adott elszámolási időszakra vonatkozó ellenértéket nem kell megfizetnie. Ez az eset áll fenn, ha a vevő az ellenértéket nem pénzzel, hanem termék átadásával, illetve szolgáltatás nyújtásával köteles megtéríteni. Fizetési kötelezettség hiányában nem keletkezik esedékességi időpont, ezért csak az alapszabály alkalmazható a teljesítés időpontjának meghatározásánál.

A NAV egy 2015-ös tájékoztatója hosszasan fejti ki azt az álláspontot, hogy bizonyos esetben folyamatos teljesítésű ügyleteknél is értelmezhető az előlegfizetés. A tájékoztató alapján előlegfizetésre a vevő részéről akkor kerülhet sor, ha a teljesítés időpontját az Áfa tv. 58. § (1) bekezdése szerinti alapszabály – a teljesítési időpont az elszámolási időszak utolsó napja – szerint kell meghatározni, és fizetési esedékességként ezt megelőző határidőben állapodtak meg a felek.

Amennyiben a vevő a teljesítés ellenértékét részben vagy egészben megfizeti a teljesítési időpontot megelőzően, akkor a teljesítés időpontja előtt részben vagy egészben megfizetett ellenérték az Áfa tv. 59. §-a szerinti előlegnek minősül, amelynek átvétele, jóváírása adófizetési kötelezettséggel jár.

Tegyük fel, hogy szolgáltatásnyújtásról van szó, a felek az ellenértéket havi időszakra vonatkozó átalánydíjban határozták meg, az aktuális elszámolási időszak 2026. április hónap.

a) eset:

A fizetési határidő 2026. április 15. napja, a számla kibocsátásának időpontja 2026. április 18.

Tekintettel arra, hogy a fizetési határidő (2026. április 15.) és a számlakibocsátás időpontja (2026. április 18.) időben megelőzi az elszámolási időszak utolsó napját (2026. április 30.), a teljesítés időpontja az Áfa tv. 58. § (1a) bekezdés a) pontja értelmében a számlakibocsátás időpontjával, azaz 2026. április 18. napjával egyezik meg.

A fizetési határidő ebben az esetben megelőzi a teljesítés időpontját. Amennyiben április 18-a előtt a megbízó részéről tényleges fizetés is történik, a fizetett összeg után előleg jogcímén keletkezik adófizetési kötelezettség, amelyről a szolgáltatás nyújtója előlegszámlát köteles kibocsátani.

b) eset:

A fizetési határidő 2026. április 15., a számla kibocsátásának időpontja 2026. május 15.

Ebben az esetben kizárólag a fizetési határidő (2026. április 15.) előzi meg időben az elszámolási időszak utolsó napját (2026. április 30.), a számla kibocsátására azonban már a teljesítés időpontját követően kerül sor.

A teljesítés időpontját az Áfa tv. 58. § (1) bekezdésében foglalt alapszabály határozza meg, melynek alapján az ügylet teljesítési időpontjának az elszámolási időszak utolsó napja, azaz 2026. április 30. napja tekintendő. A fizetési határidő ebben az esetben is megelőzi a teljesítés időpontját, amelynek következtében, ha 2026. április 30-a előtt a megbízó részéről tényleges fizetés is történik, akkor a fizetett összeg az Áfa tv. 59. § alapján előlegnek tekintendő, ami után adófizetési kötelezettség keletkezik, és erről a szolgáltatásnyújtó előlegszámlát köteles kibocsátani.