Szerző: Horváthné Szabó Beáta - adószakértő

Cikkünkben a munkaviszonyban dolgozók külföldi kiküldetésére vonatkozó szja-rendelkezéseket mutatjuk be, azokat, ahol az adóztatás joga Magyarországot illeti, azaz a kiküldetés során kifizetett jövedelmek után az adót a magyar Szja törvény szerint kell megállapítani.

A kiküldetés során a következő jövedelmek adókötelezettségét kell vizsgálni:

Pénzben teljesített jövedelemkifizetések

• Munkabér: Azonos módon adózik, mint amikor a munkavégzés Magyarországon történik.
• Napidíj: Tartalmát tekintve speciális költségtérítésnek nevezhető, mellyel szemben nem a tényleges költségek, hanem az Szja törvény szerinti igazolás nélkül elszámolható, jogszabályban meghatározott mértékű költségek elszámolására van lehetőség. A külföldi munkavégzésre tekintettel kapott napidíjból annak 30%-a vonható le, melynek további korlátja naponta 15 eurónak megfelelő forintösszeg, mely igazolás nélkül számolható el költségként.
• Bérkiegészítés a külföldön szokásosan elvárt bérszintre: Ez a jövedelem a Posting irányelv alapján jár a külföldi kiküldetést teljesítő magánszemélynek [96/71. irányelv 3. cikkének (1) bekezdés c) pontja és (7) bekezdése]. A minimális bérszint fogalmát annak a tagállamnak a nemzeti jogszabálya, illetve gyakorlata határozza meg, amelynek a területén a munkavállaló kiküldetésben tartózkodik. A nemzeti előírások jellemzően a kiküldetéshez tartozó juttatásokat a minimálbér részének tekintik. Az idő- és/vagy teljesítménybéren túl ide tartozik a bérpótlék, a külföldi napokra megállapított bérkülönbözet vagy bármilyen olyan juttatás, melyet kifejezetten a kiküldetésre tekintettel kap a munkavállaló. Ugyanakkor nem tartozik ide az a költségtérítés, amely a kiküldetéssel összefüggésben a ténylegesen felmerült kiadásokra tekintettel kerül kifizetésre, mint például az utazásra, szállásra számla alapján fordított összeg. A bérkiegészítés adózását tekintve bérjövedelemként viselkedik.

Természetben adott vagyoni értékek

• Étkezés: a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott adóköteles jövedelem egyes meghatározott juttatásnak minősül. Az adót a munkavállaló által elszámolt, a munkáltató nevére kiállított számla ellenértékének 1,18-szorosa után a kifizetőnek kell megfizetnie. A 15% szja mellett 13% szocho is fizetendő [Szja tv. 70. § (1) bekezdés a) pontja]. Amennyiben a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó szállás ellenértéke tartalmazza a szokásosan a szálláshely árában felszámított reggeli étkezés ellenértékét is, annak értékét a jövedelem megállapításakor nem kell figyelembe venni. [Szja tv. 7. § (1) bekezdés q) pontja]
• Más szolgáltatás: Ide tartozhat hosszabb távú kiküldetéseknél a ruhatisztító, a fodrász, az egészségügyi szolgáltató számlája. Nem kell azonban adót fizetni az üzleti utazásra kötött biztosítás díja után, mely az Szja tv. 4. § (2a) bekezdése értelmében a munkavégzés hatókörében, annak feltételeként adott juttatás.
• Szállás: A kiküldetésben dolgozó munkavállaló részére bérelt szállás – ideértve a szokásosan a szálláshely árában felszámított reggeli étkezés ellenértékét is – olyan bevételnek számít a magánszemélynél, melyet a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni [Szja tv. 7. § (1) bekezdés q) pontja]. Szállásköltségként elszámolható a hotel, panzió, bérelt lakás díja, függetlenül attól, hogy az milyen színvonalú szolgáltatást foglal magába. Sőt, hosszabb kiküldetéseknél a ház- vagy lakásbérleti díj magában foglalhatja a szokásosan az életvitelszerűen felmerült kiadásokat, mint például a rezsiköltségeket, az internetre vagy védelmi eszközökre fordított kiadásokat és a garázst is. [APEH Értesítő 2003/1. számú adózási kérdés]
• Munkásszállás: ebben az esetben szintén nem kell adót fizetni. [Szja tv. 1. számú mellékletének 8.6. f) pontja]
• Utazás: A kiküldetés alatt felmerült utazási költség összegét, amelyet az utazásra tekintettel kap a magánszemély, a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, ideértve azt az esetet, amikor a magánszemély megelőlegezi a kiadást és azt is, amikor előleget vesz fel és a cég nevére szóló számlával elszámol. Sőt, még az utazási jegy árában felszámított (például a repülő fedélzetén kapott) étkezés ellenértékét sem kell bevételként figyelembe venni [Szja tv. 7. § (1) bekezdés g) és q) pontjai]. A saját gépjármű jogszabályban meghatározott mértékű költségelszámolását kiküldetési rendelvény alapján lehet oly módon elszámolni, hogy az szintén nem eredményez adóköteles bevételt a magánszemélynél.
• Költöztetés: Főszabály szerint ezt a juttatást a jogviszonyra tekintettel megszerzett jövedelemként kell számfejteni, ha azonban a számla a munkáltató nevére szól, akkor a juttatás után az egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó rendelkezés szerint kell az adót megfizetni. [Szja tv. 70. § (1) bekezdés a) pont]

Külföldi kiküldetéseknél alkalmazandó speciális rendelkezések

• Kamatkedvezményből származó jövedelem: A kiküldetéseknél jellemző, hogy a munkavállaló a kiküldetéshez kapcsolódóan előleget igényel a felmerülő költségek fedezetére, mellyel a munkavállaló a kiküldetés után köteles elszámolni. Az utólagos elszámolásra kiadott összeget a jövedelem megállapításánál nem kell figyelembe venni, azaz a felvételekor nem keletkezik bevétel és a visszafizetése sem költség. Adókötelezettség akkor keletkezhet, amikor a magánszemély a felvett előleggel a visszaérkezést követő 30 napon belül nem számol el. Ekkor ugyanis a kifizetőnek a követelésként nyilvántartott összeg után kamatkedvezmény jogcímen adókötelezettsége keletkezhet [Szja tv. 72. § (1) bekezdés]. A kamatkedvezményből származó jövedelem után a kifizetőnek az adóalap 1,18-szorosa után 15% szja-t és 13% szocho-t kell fizetni. [Szja tv. 72. § (2) bekezdés; Szocho tv. 1. § (4) bekezdés c) pontja]
• Külföldi pénznemben kifizetett összegek átváltása: A jövedelem megállapítása során mind a bevételt, mind a költséget forintban kell meghatározni [Szja tv. 5. § (1) bekezdése]. A külföldi pénznemben keletkezett bevételt, felmerült kiadást, valamint bármely bizonylaton külföldi pénznemben megadott, az adó mértékének meghatározásához felhasznált adatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalos devizaárfolyamának alapulvételével kell forintra átszámítani. Előfordulhat, hogy olyan külföldi pénznemet használunk, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam oldalán, ekkor az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamot kell alapul venni a forintra történő átszámítás során [Szja tv. 5. § (7) bekezdése]. Az átváltásra kétféle szabályt ír elő az Szja törvény: Amennyiben a külföldi pénznemben keletkezett bevétel, valamint külföldi pénznemben teljesített kiadás adóelőleg-levonásra kötelezett kifizetőtől származik, akkor az adóelőleg megállapításához a bevétel megszerzése napját megelőző hónap 15. napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamot kell alkalmazni [Szja tv. 6. §-a]. Abban az esetben, ha a kifizető olyan jövedelmet juttat, amelyből nem kell előleget megállapítani, (például egyes meghatározott juttatást), akkor az általános előírásokat kell követni, azaz bevétel esetében – ha e törvény másként nem rendelkezik – a bevételszerzés időpontjában, míg kiadás esetében a teljesítés időpontjában érvényes árfolyamot kell alkalmazni.

A témáról bővebben olvashat az ADÓZÁS/SZÁMVITEL online folyóirat márciusi számában. Előfizetés itt.