A magánszemélyek magyar társaságtól származó jövedelmének önellenőrzése különös figyelmet érdemel, mivel ha az adó levonására a kifizető kötelezett, az önellenőrzésre vonatkozó előírások szerint a kifizetőnek/munkáltatónak van lehetősége az általa levont szja összegét önellenőrzés keretében módosítani annak ellenére, hogy végső soron az szja és az egyéni járulékok összegét a magánszemélynek kell megfizetnie.
Amikor az adózó észleli, hogy korábbi bevallásában az adóalapot, az adót, a költségvetési támogatást nem a jogszabálynak megfelelően állapította meg, vagy számítási hiba, elírás miatt az adó, költségvetési támogatás alapja, összege hibás, bevallását önellenőrzéssel módosíthatja. Ez történhet az adózó javára és a terhére is.
Önellenőrzést az elévülési időn belül lehet benyújtani. Az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, adatbejelentést, bejelentést kellett volna tenni, az adót meg kellett volna fizetni. Előfordulhat, hogy az adózó az adóbevallást késedelmesen nyújtja be, és az elévülési időből kevesebb mint 6 hónap van hátra. Ilyen esetben az elévülési idő 6 hónappal meghosszabbodik.
Milyen mértékű önellenőrzési pótlékot kell fizetni?
Önellenőrzési pótlékot minden naptári napra kell fizetni. A pótlékszámítás kezdő napja a késedelem, illetve az esedékesség előtti igénybevétel napja. A pótlék mértéke a késedelem, illetve az esedékesség előtti igénybevétel időpontjában hatályos jegybanki alapkamat 365-öd része, ismételt önellenőrzés esetén az előbbi mérték másfélszerese.
Amennyiben az adó az eredeti esedékességkor vagy a korábbi önellenőrzés során hiánytalanul megfizetésre került, az 5000 Ft feletti önellenőrzési pótlékot nem kell bevallani és megfizetni.
Amikor az adó eredetileg nem vagy csak részben lett megfizetve, de a különbözet későbbi bevallás során hiánytalanul befizetésre került, az önellenőrzési pótlék mértéke nem haladhatja meg a két bevallási időszak közötti időszakra felszámítandó késedelmi pótlék összegét. Nem kell önellenőrzési pótlékot fizetni például, ha adót igénylünk vissza, vagy az önellenőrzés a munkáltató, kifizető hibájának következménye.
Adóéven belül feltárt hiba korrigálása
Önellenőrzéssel az eredetileg tévesen bevallott adót lehet módosítani. Amennyiben a munkáltató/kifizető az összesítő igazolás kiállítását megelőzően, azaz január 31-e előtt feltárja a hibát, az önellenőrzést az általános előírások szerint kell elvégezni. Ilyen eset előfordulhat, ha a munkáltató az adó alapját, az adót nem a jogszabálynak megfelelően állapította meg vagy a 08-as bevallás „A” vagy „M” lapjain számítási hiba vagy más elírás miatt az adó, adóelőleg alapja vagy összege tekintetében hibás. Ez az önellenőrzés érintheti a kifizetőt terhelő szja, szocho megállapítását és a magánszemélytől levont szja-előleg és egyéni járulékok összegét is. [Art. 54. § (7) bekezdés]
Az Szja törvényben az adóéven belüli hiba módosítására vonatkozóan nem találhatunk különleges eljárásra vonatkozó szabályt, tekintettel arra, hogy az Szja törvény csak az összesített igazolás kiállítását követően feltárt hiba módosításáról rendelkezik. Azonban a járulékkülönbözet elszámolására már található szabály a Tbj.-ben.
A különbség a két törvény között az, hogy a Tbj. nem egy éves összesítő igazolásra, hanem a kifizetéskori, azaz a havi bérszámfejtéskor kapott igazolásra enged következtetni. Amennyiben a hiba a törvényben meghatározottnál alacsonyabb összegű járulék levonását eredményezte, a munkáltató (kifizető) ezen igazolás kiállításának napjától a nyilvántartásba vétel napjáig a levonni elmulasztott járulék után önellenőrzési pótlékot állapít meg, vall be és fizet meg.
Adóéven túl megállapított hiányosság
Munkavégzés során időnként előfordul, hogy a bérszámfejtéshez szükséges információk nem állnak kellő időben rendelkezésre és a munkáltató/kifizető csak az egyeztetések lezárása után, az M30-as igazolás kiállítását követően tárja fel a hiányosságot és csak ekkor szembesül vele, hogy a hiba korrigálása nem történhet a már jól ismert módon.
A nehézséget és időnként a félreértést az okozhatja, hogy az önellenőrzés speciális rendelkezéseit nem az Art.-ban kell keresni; az eljárás leírása az Szja törvényben és a Tbj.-ben található.
Példa – az adóéven túli szja-módosításra
2021. március–szeptember havi jövedelmek adóelőleg-levonása nem az előírásoknak megfelelően történt és ezt 2022. március 1-jén állapítja meg a bérszámfejtés.
Önellenőrzési pótlékot csak 2022. február 1-től kell számítani, függetlenül attól, hogy az szja-előleg eredeti esedékessége 2021-ben volt. Az Szja tv. 15/A. §-a szerinti önellenőrzési pótlékot ezer forintra kerekítve kell bevallani, azonban külön sorban a 08A-s lapon kell szerepeltetni.
A munkáltató/kifizető a bejelentési, az önellenőrzési pótlék megállapítása és bevallási kötelezettség teljesítésével mentesül az adólevonási kötelezettség megsértésével összefüggő jogkövetkezmények alól. Az adólevonási kötelezettség részben vagy egészben való elmulasztása a késedelmi pótlék megállapításán túl 50 százalékig terjedő mulasztási bírságot eredményezhet. A bírság alapja a levonni, illetve megfizetni elmulasztott adó összege. [Art. 232. §]