A Pénzmosás elleni törvény meglehetősen gyakran, az utóbbi években évi több alkalommal is változott, így érdemes folyamatosan nyomon követni a NAV PEI weboldalát. Ebben a cikkben az elmúlt időszak ellenőrzési tapasztalatait foglaljuk össze.
A nemzetközi sztenderdek alapján minden állam köteles kijelölni egy központi egységet, amely az ún. „pénzmosás gyanús” bejelentéseket fogadja, azokat elemző-értékelő tevékenysége során megvizsgálja, és az elemző-értékelő tevékenysége (operatív elemzése) eredményét bűnüldözési célból – azon belül is elsősorban a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni fellépés érdekében – továbbítja.
E központi egységet hívjuk pénzügyi információs egységnek, angolul financial intelligence unitnak, rövidített nevén FIU-nak. Magyarországon a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítás szervezetében működő Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda látja el a pénzügyi információs egység feladatait. A Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda a pénzügyi információs egység feladatain túl
- hatósági felügyeleti feladatokat, valamint
- korlátozó intézkedésekkel kapcsolatos feladatokat is ellát (pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtása; nemzetközi szankcióban elrendelt külkereskedelmi korlátozás alá eső termékekhez kapcsolódó finanszírozás, pénzügyi támogatás engedélyezése).
Tekintsük át, hogy a szolgáltatás nyújtása során milyen típusú ellenőrzésekkel találkozhatunk, mik a leggyakrabban elkövetett hibák.
Az ellenőrzések típusai
A kijelölt személy ellenőrzése
A leggyakoribb megkeresés a NAV PEI-től azért érkezik a Szolgáltatókhoz, mert nem vagy nem megfelelően tettek eleget a kijelölt személyre vonatkozó bejelentési kötelezettségüknek. A bejelentés hiányát automatizált módon ellenőrzik, jellemzően úgy derül ki, hogy a Szolgáltató számlát állít ki a Pmt. hatálya alá tartozó tevékenységről.
Ha a Szolgáltató nem tett eleget ennek a kötelezettségének, 10 napos határidővel felszólítják, hogy
- nyújtsa be a VPOP_KSZ17-es nyomtatványt,
- és erről ePapír útján tájékoztassa is a Felügyeleti szervet.
Utóbbi nagyon fontos, tehát nem elég benyújtani a nyomtatványt, a tájékoztatást is be kell küldeni. Amennyiben a Szolgáltató a felszólításnak határidőben eleget tesz, úgy csak figyelmeztetésben részesül, illetve felhívják a figyelmét a törvényi határidők jövőbeni pontosabb betartására.
A figyelmeztetést mint szankciót 2023 januárja óta alkalmazzák jelen esetben, ezt megelőzően amennyiben az értesítés kézhezvétele előtt pótolta a Szolgáltató a hiányosságát, úgy nem alkalmazták. Bár fizetési kötelezettséggel nem jár ez az intézkedés, érdemes elkerülni, mert azok a Szolgáltatók, akik figyelmeztetés szankcióban részesültek, az elektronikus (kérdőíves) ellenőrzés során már általában pénzbírságot kaphatnak kisebb hiányosság esetén is.
Ugyancsak ez a felszólítás érkezik akkor, ha a Szolgáltató hibásan vagy hiányosan adja be a bejelentkezését. Ez jellemzően akkor fordul elő, ha a Szolgáltató a „Jogszabályi kötelezettség”-nél csak a Pmt.-t választotta ki. Ilyenkor a fentebb kifejtettek szerint kell beadni a nyomtatványt a Kit.-et kijelölve és ugyanúgy tájékoztatni kell a Felügyeleti szervet a bejelentés megtörténtéről.
Amennyiben a felszólításnak nem vagy csak részben, esetleg hibásan teszünk eleget, a NAV PEI ebben az esetben jellemzően nem küld ki újabb felszólítást új határidő kijelölésével, hanem pénzbírsággal sújtja a mulasztást. Ez a bírság az újabb felszólításokban szereplő határidők ismételt elmulasztásával emelkedik és kumulálódik.
Elektronikus ellenőrzés (kérdőíves)
A második leggyakoribb ellenőrzés az elektronikus ellenőrzés. Ha megérkezik a tárhelyre a „Pénzmosás elleni eljárás”-ről szóló értesítés, és tudjuk, hogy a VPOP_KSZ17-es nyomtatványt rendben beadtuk, esetleg ezt egy előző eljárásban pótoltuk, akkor biztosak lehetünk benne, hogy elektronikus vagy helyszíni ellenőrzést kaptunk.
Az ellenőrzés fő célja a metodikák vizsgálata, azaz hogy az adott Szolgáltató hogyan végzi – ha végzi egyáltalán – az azonosítást és a Kit. szerinti lekérdezéseket.
Az elektronikus ellenőrzés minden esetben tartalmaz
- kérdőívet,
- ügyféllista sablon excelt,
- Kit. szűrések dokumentálására rendszeresített táblázatot.
A kérdőív tartalma:
- tevékenységre vonatkozó kérdések (végzi-e, mikortól, alkalmazottak száma);
- rendelkezik-e TTNY-regisztrációval;
- ügyfelekre vonatkozó kérdések:
- magas és alacsony kockázatú ügyfelek,
- tevékenységükkel kapcsolatos kérdés (például bizalmi vagyonkezelők-e, történt-e virtuális fizetőeszközzel ellentételezés),
- székhelyszolgáltatást igénybe vesznek-e;
- kiemelt kockázatú országból származó, kiemelt közszereplő ügyfelekre vonatkozó kérdés.
Az ügyféllista excel-ben kérik többek közt
- az ügyfelek nevét, sorszámát,
- kockázati besorolását (alacsony/magas esetén indoklással),
- az üzleti kapcsolat kezdetének és megszűnésének dátumát,
- az ügyfél/tényleges tulajdonos állampolgárságát, honosságát.
Kit. szűrés dokumentálására rendszeresített táblázat:
A Kit. szűrések dokumentációját kérdőíves ellenőrzéskor a korábban részletezett táblázat alapján kell a NAV részére megküldeni.
Helyszíni ellenőrzés
A helyszíni ellenőrzés a legkevésbé gyakori ellenőrzési típus. Tapasztalatunk szerint szinte minden esetben megelőzi elektronikus ellenőrzés.
Ez idáig öt okot véltünk felfedezni az ellenőrzés indítására, de természetesen ettől eltérő okok miatt is sor kerülhet helyszíni ellenőrzésre:
- A Szolgáltató nagyon speciális tevékenységet végez, például kifejezetten nagyértékű ipari ingatlanok bérleti jogának közvetítésével foglalkozik, vagy kizárólag kriptovalutához kötődő adótanácsadást végez.
- Az elektronikus ellenőrzés súlyos hibá(ka)t tárt fel.
- Az elektronikus ellenőrzés során mindent rendben találtak, de „túl szép volt, hogy igaz legyen”, azaz feltételezhető volt, hogy a metódusok kifejtésénél nem teljes egészében az igazságot írta le a Szolgáltató, és látni szerették volna, hogy az a valóságban is a leírtak szerint működik-e.
- A kockázatelemzés szerint kockázatos ügyfelei voltak a Szolgáltatónak – földrajzi okok vagy nagyértékű készpénzes fizetés miatt.
- A Szolgáltató ügyfele ellen indult eljárás, ami hozta magával a könyvelő, illetve az egyéb, Pmt. hatálya alá tartozó Szolgáltatók ellenőrzését is.
A helyszíni ellenőrzésről a tájékoztatás ugyanúgy a tárhelyre érkezik, „Pénzmosás elleni eljárás” címmel. Az időpont, amikor az ellenőrzést le szeretnék folytatni, jellemzően egy hónap múlva van az értesítéshez képest.
Hangsúlyozzuk, hogy a NAV PEI referensei nagyon együttműködőek, úgyhogy ha a Szolgáltató bármilyen oknál fogva akadályoztatva van akár az ellenőrzésre való felkészülésben, akár az időpont nem megfelelő, fel kell venni a kapcsolatot az ügyintézővel és új időpontot egyeztetni; rugalmasan szokták kezelni az ez irányú kéréseket.
Az elektronikus ellenőrzéskor azt méri fel a Hivatal, hogy a Szolgáltató tisztában van-e a kötelezettségeivel, van-e kimunkált metódus az adminisztrációra, azt végzi-e, de ekkor csak az elveket, metódusokat ellenőrzik.
Ezzel szemben a helyszíni ellenőrzéskor már nem (csak) az elveket, hanem azok gyakorlati megvalósulását is ellenőrzik. Ez azt jelenti, hogy – amellett, hogy helyszíni ellenőrzéskor is részletesen ismertetni kell a Pmt.-nek való megfelelés pontos mikéntjét, az ügyfélátvilágítás menetét, az erre rendszeresített nyomtatványokat –, ezen felül a konkrét, ügyfélátvilágításhoz kapcsolódó dokumentumokat is ellenőrzik.
Az előre elküldött ügyféllista alapján a Felügyeleti szerv szúrópróba-szerűen kéri be több ügyfél teljes dokumentációját, amit nem a helyszínen, hanem már a Hivatalban ellenőriznek. A kért dokumentumokat akár papír alapon, akár szkennelve be lehet mutatni, illetve természetesen megfelelő az identiGO rendszerébe feltöltött fájlok bemutatása. Érdemes a referensek érkezése előtt az ügyféllistát kinyomtatni, így gyorsítva a munkájukat.
Az ellenőrzés érdemi része arra irányul, hogy a Szolgáltatónak van-e frissített Belső szabályzata, az abban rögzítettek megfelelnek-e a valós működés körülményeinek, azaz a Szolgáltató úgy adminisztrál-e, mint ahogy le van írva, ahogy kellene.
Az ellenőrzés időtartama kb. 2–3 óra.
Leggyakrabban előforduló hibák
VPOP_KSZ17-tel kapcsolatos hibák
Csak egy jogszabályi kötelezettséget jelöl meg a Szolgáltató:
A VPOP_PMT17 nyomtatvány 1/A) blokkjában ki kell választani, hogy a kijelölt személy mely jogszabályi kötelezettségért felel (Pmt. vagy Kit.).
Ennek elsősorban nagyobb cégeknél lehet jelentősége, ahol előfordulhat, hogy külön személyt jelölnek ki a Pmt.-vel, illetve a Kit.-tel kapcsolatos bejelentések megtételéhez. A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy más személy tesz bejelentést, ha pénzmosással kapcsolatos gyanú merül fel (Pmt.), és más személy, ha például egyezést talál az ENSZ–EU listán (Kit.).
A legtöbb kisebb cégnél azonban egy személy felel mindkettőért, így itt a „Mindkettő” lehetőséget érdemes választani (ellenkező esetben külön nyomtatványt kell beküldeni Kit.-re és Pmt.-re).
Nem minden tevékenységgel kapcsolatban küldtek be nyomtatványt:
További gyakori hiba, hogy egy könyvviteli szolgáltatást nyújtó vállalkozás egyben székhelyszolgáltatást is nyújt egyes ügyfelei részére. Ebben az esetben nem elég egy cégre beküldeni a VPOP_KSZ17 nyomtatványt, hanem minden tevékenységre külön kell azt megtenni. Ha tehát egy könyvelőcég/egyéni vállalkozás beküldte a nyomtatványt, de ott a könyvviteli tevékenységet választotta ki, úgy szükséges újabb, székhelyszolgáltatási tevékenységre kitöltött nyomtatványt is beküldeni.
Kérdőíves ellenőrzéssel kapcsolatos hibák
Megválaszolatlanul maradt kérdés:
A legfőbb szabály, hogy minden kérdésre válaszolni kell. Amennyiben egy kérdés megválaszolatlan marad, a Hatóság úgy tekint rá, hogy azt az adminisztrációs tevékenységet nem végzi a Szolgáltató, ami minden esetben súlyos kötelezettségszegésnek minősül.
Alacsony kockázati kategória alkalmazása tömegesen:
Egy másik kérdőíves ellenőrzésnél a Szolgáltató nem válaszolt arra a kérdésre, hogy hány alacsony kockázatú ügyfele van, sem arra, hogy azoknál milyen indok alapján alkalmazott alacsony kockázatot. A beküldött ügyféllistából azonban az derült ki, hogy minden ügyfelét alacsony kockázatba sorolta indoklás nélkül.
Helyszíni ellenőrzéssel kapcsolatos hibák
Ahogy azt már korábban írtuk, a helyszíni ellenőrzéskor vizsgálják egyrészt az ügyfélátvilágítás ügymenetét, hogy a Szolgáltató mennyire van tisztában a kötelezettségeivel, a Belső szabályzat aktualitását és hogy a valóság mennyire felel meg az abban leírtaknak. Ellenőrzik ezen felül a konkrét ügyfeleket, bekérik a rendelkezésre álló dokumentumokat.
A helyszíni ellenőrzés során ugyanazokkal a hibákkal is találkozhatunk, mint kérdőíves ellenőrzéskor, hiszen a Szolgáltatónak részletesen ismertetnie kell az ügyfélátvilágítás mikéntjét:
- hibás kockázatértékelés (például alacsony kockázati kategória hibás alkalmazása),
- hibás ügyfélátvilágítás (nem megfelelő dokumentumok, adatok bekérése),
- (ENSZ–EU) szűréssel kapcsolatos hibák, hiányosságok.
Ezeken túl a leggyakrabban két hiba szokott felmerülni, melyek kérdőíves ellenőrzéskor nem derülnek ki.
Nincs frissítve a Belső szabályzat:
Ellenőrzéskor nagyon fontos, hogy az aktuális törvényi változásoknak megfelelő, aktualizált Belső szabályzatot mutassuk be. Bár a törvény változásakor, illetve a kiadott típusszabályzat módosításakor nem szükséges a frissített verziót beküldeni a NAV PEI részére, ellenőrzésekkor mindig a legfrissebb verziót kell bemutatni (és rendelkezésre kell állnia korábbi verzióknak is!).
Dokumentációs hibák:
Helyszíni ellenőrzéskor szúrópróba-szerűen kéri be a Hivatal egyes ügyfelek teljes ügyfélátvilágítási dokumentációját, mely anyag az ellenőrzés során alapos átvizsgálásra kerül. Itt sokféle probléma felmerülhet a dokumentumokkal kapcsolatban, a leggyakrabban az alábbi hibákat szankcionálják:
- a lakcímkártya mindkét oldalának másolása (csak a lakcímet tartalmazó oldalt szabad!),
- a dátumok, aláírások elmaradása az ügyfélátvilágítási adatlapról,
- a kiemelt közszereplői nyilatkozat hiánya,
- nem igazolható a képviseleti jogosultság ellenőrzése (nincs alapító okirat/cégkivonat),
- a magas kockázattal kapcsolatos dokumentumokat nem kérték be (vagyon/pénzeszköz forrását igazoló nyilatkozat, vezetői jóváhagyás).